1981. augusztus 1-jén, szombat éjjel 12:01-kor egy űrhajós képe jelent meg a képernyőn, az amerikai zászló helyén az MTV logójával. Ez volt az MTV történelmi indulása, amelyet hamarosan a The Buggles – „Video Killed the Radio Star” című slágere követett. A dal már önmagában is szimbolikus: arról szól, hogyan változtatta meg a technológia a zenefogyasztási szokásokat. A második lejátszott videó egyébként Pat Benatar You Better Run című száma volt – ezt kevesebben tudják, pedig szintén fontos szerepet játszott az új formátum bemutatásában.

Kevés olyan technológiai úttörő akad a történelemben, aki nemcsak a tudományos hozzájárulásával, hanem a személyiségével is maradandót alkotott. Grace Murray Hopper, az informatika egyik legendás alakja, ilyen volt. Az amerikai haditengerészet „szoftveres nagyasszonya” (angolul: The Grand Old Lady of Software) 61 évesen tért vissza az aktív szolgálatba, hogy vezető szerepet vállaljon a COBOL nyelv egységesítésében – és ezzel ismét történelmet írt.

1979. július 30-án az Apple számítástechnikai vállalat hivatalosan is megkezdte a munkát egy akkoriban rendkívül ambiciózus projekten, amely a Lisa (Local Integrated Software Architecture) nevet kapta. Ez a gép vált volna a világ első kereskedelmi forgalomban kapható személyi számítógépévé, amely grafikus felhasználói felületet (GUI – graphical user interface) használt. A cél az volt, hogy egy olyan eszközt hozzanak létre, amely sokkal intuitívabbá teszi a számítógépek használatát, elsősorban üzleti felhasználók számára.

84 éves korában elhunyt Gaspard Claire François Marie Riché de Prony (1755–1839) francia mérnök és matematikus, akinek monumentális logaritmustáblázata nem csupán a matematikában, hanem a modern információtechnológia előfutáraként is mérföldkőnek számít. A francia forradalom idején készített 19 kötetes műve és az azt előállító „számítógyár” szervezési modellje máig tanított példa a rendszertervezés és algoritmikus gondolkodás történetében.

1981. július 27-én egy mérföldkőhöz érkezett a személyi számítógépek története: mindössze körülbelül két héttel azelőtt, hogy az IBM megkezdte volna az első IBM PC tömeges kiszállítását, a Microsoft megvásárolta az operációs rendszerként használt 86-DOS teljes jogait. Az operációs rendszert korábban QDOS-nak (Quick and Dirty Operating System, azaz „Gyors és Piszkos Operációs Rendszer”) hívták, és a Seattle Computer Products (SCP) cégnél dolgozó Tim Paterson fejlesztette az Intel 8086-os processzoraihoz a rendszert.  Ízlelgessünk azért: az alapja a Quick and Dirty-nek nevezett rendszer volt. Eme kifejezés egy olyan tulajdonságra utal, amelyet rövid idő alatt végeznek, anélkül, hogy nagy hangsúlyt fektetnének a pontosságra, azaz az eredeti szerző szerint is egy összecsapott fejlesztés volt.

Az MS-DOS története szorosan összefonódik az IBM és a Microsoft történetével. Az 1980-as évek elején az IBM úgy döntött, hogy belép a személyi számítógépek piacára, és ehhez szüksége volt egy operációs rendszerre. Az IBM kezdetben a Digital Research által fejlesztett CP/M rendszert szerette volna licencelni, de a tárgyalások kudarcba fulladtak. Ekkor az IBM a Microsoftot kereste meg, amelynek akkori vezetője, Bill Gates, felajánlotta, hogy beszereznek egy hasonló operációs rendszert. A Microsoft társalapítói, Bill Gates és Paul Allen továbbfejlesztették a Microsoft Disk Operating System-et, közismert nevén az MS-DOS-t, a seattle-i cég meglévő szoftverét használva alapként.

2008. július 25-én az Egyesült Államok Szövetségi Kommunikációs Bizottsága (FCC) hivatalosan is jóváhagyta a Sirius Satellite Radio és az XM Satellite Radio egyesülését, ezzel megnyitva az utat az új, közös vállalat, a SiriusXM megalakulása előtt. A döntés egy korszak végét és egy új médium születését is jelentette az amerikai műholdas rádiózás történetében.

1903. június 16-án Henry Ford megalapította azt az autógyártó céget, amely örökre megváltoztatta a közlekedést – és a világ iparát. A Ford Motor Company első sikerei nem voltak maguktól értetődőek, de a kitartás és az innováció végül forradalmat hozott. Henry Ford tíz befektető támogatásával és mindössze 28 000 dolláros tőkével bejegyezte a Ford Motor Company nevű vállalatot.

1969. július 20-án az emberiség történetének egyik legemlékezetesebb eseménye zajlott le: az Apollo–11 küldetés holdkompja, az Eagle (azaz: Sas) sikeresen leszállt a Hold felszínére, a Nyugalom Tengere (Mare Tranquillitatis) nevű síkságon.