1911. június 15-én New York államban bejegyezték a Computing–Tabulating–Recording Company-t (C-T-R), amely három cég összeolvadásából jött létre: a Computing Scale Co. of America, a Tabulating Machine Co., valamint az International Time Recording Co. egyesítésével.
1983. június 13-án a NASA Pioneer–10 űrszondája áthaladt a Neptunusz pályáján, ezzel elsőként lépett ki az ember alkotta eszközök közül a Naprendszer határain túlra. Ez az esemény mérföldkő volt az űrkutatás történetében, hiszen egy olyan útra indult, amely a csillagközi térbe vezetett – és azóta is a végtelen felé tart.
1967. június 12-én a Szovjetunió sikeresen elindította a Venyera–4 (Venera 4) űrszondát, amely később elsőként küldött vissza közvetlen légköri adatokat egy másik bolygóról, a Vénuszról. Ez a történelmi esemény nemcsak a szovjet űrkutatás számára volt mérföldkő, hanem az egész emberiség bolygóközi kutatási törekvéseiben is új korszakot nyitott.
1978. június 8-án az Intel bemutatta az első 16 bites 8086-os processzort, amely nemcsak egy új technológiai korszak kezdetét jelentette, hanem egy olyan architektúra megszületését is, amely a mai napig meghatározza a személyi számítógépek világát. Az x86-os család története innen indult – és máig tart.
1858. június 10-én két hajó indult útnak, hogy lerakja a világ első transzatlanti távközlési kábelét. Bár a vállalkozás rövid életűnek bizonyult, és a kábel néhány hónap múlva felmondta a szolgálatot, az esemény mégis mérföldkő lett az emberiség kommunikációs történetében. Ez volt az első komoly bizonyíték arra, hogy egy tengeralatti összeköttetés az Atlanti-óceánon keresztül technikailag megvalósítható.
1977. június 5-én került piacra az eredeti Apple II számítógép, amely mérföldkőnek számít a személyi számítógépek (personal computers) történetében. Az Apple II egy 1 MHz-es MOS 6502 processzort (1 MHz MOS 6502 processor) használt, amely akkoriban kiemelkedően hatékony és olcsó megoldásnak számított. A gép egybeépített billentyűzettel (integrated keyboard) rendelkezett, és beépített BASIC programozási környezettel (built-in BASIC programming environment), amely lehetővé tette, hogy a felhasználók maguk is könnyen írjanak programokat.
1977. június 4-én Észak-Amerikában hivatalosan is bemutatták a VHS videokazetta-formátumot (VHS videocassette format), Vidstar néven, egy sajtótájékoztató keretében, közvetlenül a Consumer Electronics Show (CES) chicagói megnyitója előtt.
1999. május 29-én a Discovery űrrepülőgép történelmi jelentőségű eseményt hajtott végre: elsőként dokkolt a Nemzetközi Űrállomáshoz (ISS), megnyitva ezzel az utat az űrállomás jövőbeli bővítése és hosszú távú emberi tartózkodása előtt.
A Java hivatalos születésnapja 1995. május 23. – ezen a napon mutatták be nyilvánosan a Sun Microsystems fejlesztői a Java nyelvet és platformot a SunWorld konferencián. A Java célja a kezdetektől fogva az volt, hogy egyszer írjunk meg egy programot, és az bármilyen eszközön vagy operációs rendszeren futtatható legyen – innen ered a híres mottó: „Write Once, Run Anywhere” (WORA), azaz írj egyszer, futtasd bárhol”. A cikkben bemutatjuk a Java jelentőségét, főbb tulajdonságait és azt, hogy miért vált a technológia az informatikai világ alapkövévé.
1987. május 28-án a CompuServe bemutatta a Graphics Interchange Formatot, ismertebb nevén a GIF-et, amely új korszakot nyitott a digitális képek és animációk világában. Bár a formátum színkorlátai miatt kevésbé volt alkalmas fényképek megjelenítésére, kiválóan megfelelt egyszerű grafikák és logók, valamint rövid animációk tárolására, így gyorsan népszerűvé vált az internet korai szakaszában.
1929. május 28-án egy korszakalkotó pillanat tanúi lehettek a mozinézők: bemutatták az “On With the Show!” című filmet, amely az első teljes hosszúságú, hangos, Technicolor-eljárással készült színes mozifilmként vonult be a filmtörténelembe. Ezzel hivatalosan is kezdetét vette a modern színes filmek korszaka.A film a Warner Bros.
1977. május 25-én a mozitörténelem örökre megváltozott. A Star Wars bemutatója nemcsak egy új filmsorozat kezdetét jelentette, hanem forradalmat indított el a látványtechnikában, a filmipar üzleti modelljében és a popkultúrában egyaránt. Az eredetileg mindössze harminckét amerikai moziban vetített alkotásból néhány hónap alatt globális jelenség lett. A siker nemcsak a nézők képzeletét ragadta meg, hanem új korszakot nyitott a vizuális effektek világában is.
1935. május 24-én új fejezet kezdődött az amerikai sport történetében: megrendezték az első esti baseballmérkőzést a Major League Baseball történetében. Az esemény helyszíne Cincinnati volt, ahol a hazai csapat, a Reds, szoros küzdelemben győzte le a Philadelphia Philliest. A világítással játszott mérkőzés nemcsak sporttörténeti mérföldkő volt, hanem egy korszerűbb, szélesebb közönség számára is elérhető szórakozási forma kezdete.
1844. május 24-én történt meg az, amit sokan az információs kor kezdetének is tekintenek: Samuel Morse sikeresen továbbította az első távíróüzenetet Washingtonból Baltimore-ba. Ez az esemény nemcsak technikai áttörés volt, hanem egy új korszak nyitánya az emberi kommunikáció történetében. A választott üzenet, amely egy bibliai idézet volt, méltón tükrözte a pillanat súlyát.
1903. május 23-án történelmi jelentőségű esemény zajlott le Európában: Párizs és Róma városai között először létesítettek közvetlen telefonkapcsolatot. Ez a technikai vívmány nemcsak két nagyvárost kötött össze, hanem egy egész kontinens fejlődését szimbolizálta, amely a 20. század hajnalán új kommunikációs korszakba lépett. Bár Alexander Graham Bell már 1876-ban szabadalmaztatta a telefont az Egyesült Államokban, a technológia csak fokozatosan terjedt el Európában. A 19. század végén és a 20.