2004. április 29-én világméretű vírusjárvány tört ki, amikor a Sasser féreg szabadon elindult a Windows XP és Windows 2000 rendszerekben. Ez a féreg több mint egymillió számítógépet fertőzött meg világszerte, és bár nem tartalmazott szándékos pusztító kódot, számos problémát okozott. A fertőzött gépek folyamatosan lelassultak, összeomlottak, újraindultak, és jelentős hálózati forgalmat is generáltak.
1993. április 22-én jelent meg a Mosaic 1.0, az első olyan webböngésző, amely grafikus felhasználói felületet (graphical user interface) kínált az akkoriban születő Világhálóhoz (World Wide Web). A program forradalmi újítása az volt, hogy a szöveg mellett képeket is képes volt közvetlenül megjeleníteni, ezzel megkönnyítve és vonzóbbá téve az internetes böngészést. A fejlesztés élén Marc Andreessen állt, aki később a Netscape egyik alapítójaként is ismertté vált.
Tandy és az IBM klónok felemelkedése – ez volt a fordulópont a személyi számítógépek piacán.
1988. április 21-én a Tandy Corporation sajtótájékoztatót tartott, amelyen bejelentette: terveik szerint az IBM PS/2 rendszerekhez hasonló számítógépek gyártásába kezdenek. A bejelentés nem sokkal azután történt, hogy az IBM nyilvánosságra hozta: licenceli a kulcsfontosságú személyi számítógépes technológiákra vonatkozó szabadalmait.
1940. április 20-án Vladimir Zworykin, az RCA (Radio Corporation of America) kutatási igazgatója nyilvános bemutatót tartott az első valóban használható elektronmikroszkópról. Bár az elektronmikroszkóp alapötletét Ernst Ruska és Max Knoll már 1931-ben feltalálták Németországban, az első modell akkor még csak 400-szoros nagyításra volt képes – ez korlátozottan tette hasznossá a tudományos kutatásban.
1947. április 19-én a New York-i Rockefeller Plaza területén található NBC televízió stúdiójában (Studio 3H) bemutatták az első működőképes Zoomar zoomobjektív prototípusát. Az esemény mérföldkőnek számított a televíziós technológia fejlődésében, hiszen a későbbiekben ez az eszköz vált az első kereskedelmi forgalomba került és sikeres zoomobjektívvé. A lencse megalkotója Dr. Frank G.
1986. április 18-án az amerikai sajtó arról számolt be, hogy az IBM 3090-es nagygép (mainframe) lett az első olyan kereskedelmi forgalomban lévő számítógép, amely 1 megabites memórialapkát (memory chip) alkalmazott.
1981-ben az Osborne Computer Corporation forradalmi terméket hozott létre: az Osborne I-et, az első hordozható számítógépet. Ez az eszköz az akkori technológiai környezetben nagy áttörésnek számított, mivel a felhasználók számára lehetőséget kínált arra, hogy számítógépüket magukkal vigyék és hordozható módon használják. Az Osborne I sikere azonban nem tartott sokáig. 1983. április 18-án az Osborne Computer Corporation hivatalosan is bejelentette az Osborne Executive hordozható számítógépet.
1967. április 17-én a NASA elindította a Surveyor–3 űrszondát a floridai Cape Kennedy (ma Cape Canaveral Űrerőbázis) indítóállásából. Ez volt a harmadik űreszköz a Surveyor-programban, és a második, amely sikeres, "puha" (soft landing) leszállást hajtott végre a Hold felszínén. Elődje, a Surveyor–2 sajnos lezuhant, és nem tudta teljesíteni küldetését. A Surveyor–3 fő feladata a Hold felszínének vizsgálata volt.
1977. április 16-án, a West Coast Computer Faire második napján egyszerre két ikonikus személyi számítógép (personal computer) debütált: az Apple II és a Commodore PET 2001. E nap nemcsak két új technológiai termék megjelenését jelentette, hanem két, gyökeresen eltérő üzleti filozófia összecsapását is. A Commodore PET 2001 az elérhetőbb árú, egyszerűbb kialakítású gépet képviselte.
1977. április 15-én San Franciscóban nyitotta meg kapuit az első West Coast Computer Faire, amely három napon át várta a látogatókat, összesen 12 750 érdeklődőt vonzva. A rendezvény egyik legnagyobb szenzációja az Apple II számítógép bemutatása volt, amely technikai szempontból is kiemelkedett a kor eszközei közül: 16 kilobájt memóriával, beépített billentyűzettel, BASIC nyelvvel (BASIC programming language), nyolc bővítőhellyel és nagy felbontású színes grafikai megjelenítéssel rendelkezett.
1892. április 15-én egy olyan vállalat született, amely alapjaiban formálta át a modern ipart, a háztartási technológiát és az energiaipart. A General Electric (röviden: GE) alapítása nem csupán üzleti mérföldkő, hanem a technológiai fejlődés egyik meghatározó pillanata is volt.
Jurij Gagarin, a 27 éves szovjet űrhajós, az első emberként kerül az űrbe, amikor 1961. április 12-én a Vostok 1 nevű szovjet űrhajón körberepüli a Földet. Gagarin összesen egy órát és negyvennyolc percet töltött az űrben, mielőtt visszatért a Föld légkörébe. Az ő űrrepülése volt az egyetlen, amelyet elvégezett, mivel a későbbi terveit sosem valósíthatták meg. Jurij Gagarin 1968.
1943. április 10-én a Pennsylvaniai Egyetem kutatói belekezdtek egy forradalmi eszköz megépítésébe, amely alapjaiban változtatta meg a számítástechnikáról alkotott elképzeléseinket. Az ENIAC (Electronic Numerical Integrator and Computer) névre keresztelt gép lett a világ első teljesen elektronikus, általános célú számítógépe — és ezzel elindult a modern számítástechnika kora.
1959. április 9-én a NASA történelmi jelentőségű bejelentést tett: kiválasztották az Egyesült Államok első hét űrhajósát, akik a Mercury-program keretében az ország első emberes űrrepüléseire készültek. Ők voltak az úgynevezett Mercury-hetek (Mercury Seven), akik a világűrbe vezető út első hősei lettek, és nevükkel örökre beírták magukat az űrkutatás történetébe.
1957. április 11-én történt meg a repüléstörténet egyik mérföldköve: a Ryan X-13 Vertijet végrehajtotta első sikeres függőleges felszállását és leszállását. Ez volt az első olyan jet-hajtású repülőgép, amely képes volt VTOL (Vertical Take-Off and Landing) repülésre, ami azt jelentette, hogy képes volt emelkedni és landolni anélkül, hogy kifutópályára lett volna szüksége. Bár a projekt sikert aratott, végül két év után törölték.