1924. július 29-én az Egyesült Államokban egy forradalmi jelentőségű esemény zajlott le, amely örökre megváltoztatta az emberek közötti kommunikáció lehetőségeit. Ezen a napon bonyolították le az első transzkontinentális (transcontinental) telefonhívást New York és San Francisco között. Bár a telefonvonal fizikai kiépítése már két nappal korábban, július 27-én befejeződött – az utolsó tartóoszlop is a helyére került –, a kereskedelmi szolgáltatás csak 1915. január 25-én indult el hivatalosan.

1981. július 27-én egy mérföldkőhöz érkezett a személyi számítógépek története: mindössze körülbelül két héttel azelőtt, hogy az IBM megkezdte volna az első IBM PC tömeges kiszállítását, a Microsoft megvásárolta az operációs rendszerként használt 86-DOS teljes jogait. Az operációs rendszert korábban QDOS-nak (Quick and Dirty Operating System, azaz „Gyors és Piszkos Operációs Rendszer”) hívták, és a Seattle Computer Products (SCP) cégnél dolgozó Tim Paterson fejlesztette az Intel 8086-os processzoraihoz a rendszert.  Ízlelgessünk azért: az alapja a Quick and Dirty-nek nevezett rendszer volt. Eme kifejezés egy olyan tulajdonságra utal, amelyet rövid idő alatt végeznek, anélkül, hogy nagy hangsúlyt fektetnének a pontosságra, azaz az eredeti szerző szerint is egy összecsapott fejlesztés volt.

Az MS-DOS története szorosan összefonódik az IBM és a Microsoft történetével. Az 1980-as évek elején az IBM úgy döntött, hogy belép a személyi számítógépek piacára, és ehhez szüksége volt egy operációs rendszerre. Az IBM kezdetben a Digital Research által fejlesztett CP/M rendszert szerette volna licencelni, de a tárgyalások kudarcba fulladtak. Ekkor az IBM a Microsoftot kereste meg, amelynek akkori vezetője, Bill Gates, felajánlotta, hogy beszereznek egy hasonló operációs rendszert. A Microsoft társalapítói, Bill Gates és Paul Allen továbbfejlesztették a Microsoft Disk Operating System-et, közismert nevén az MS-DOS-t, a seattle-i cég meglévő szoftverét használva alapként.

2008. július 25-én az Egyesült Államok Szövetségi Kommunikációs Bizottsága (FCC) hivatalosan is jóváhagyta a Sirius Satellite Radio és az XM Satellite Radio egyesülését, ezzel megnyitva az utat az új, közös vállalat, a SiriusXM megalakulása előtt. A döntés egy korszak végét és egy új médium születését is jelentette az amerikai műholdas rádiózás történetében.

1903. június 16-án Henry Ford megalapította azt az autógyártó céget, amely örökre megváltoztatta a közlekedést – és a világ iparát. A Ford Motor Company első sikerei nem voltak maguktól értetődőek, de a kitartás és az innováció végül forradalmat hozott. Henry Ford tíz befektető támogatásával és mindössze 28 000 dolláros tőkével bejegyezte a Ford Motor Company nevű vállalatot.

1969. július 20-án az emberiség történetének egyik legemlékezetesebb eseménye zajlott le: az Apollo–11 küldetés holdkompja, az Eagle (azaz: Sas) sikeresen leszállt a Hold felszínére, a Nyugalom Tengere (Mare Tranquillitatis) nevű síkságon.

Jeremy Burge, az Emojipedia alapítója 2014-ben életre hívta a Világ Emoji Napját (World Emoji Day), amelyet azóta minden év július 17-én ünneplünk. A cél egyszerű, mégis szimbolikus: megünnepelni a szöveges kommunikáció vizuális forradalmát, vagyis az emojik által közvetített érzelmi és kifejező elemeket, amelyek mára elengedhetetlenné váltak az üzenetküldésben – legyen szó chates csevegésről, közösségi médiáról vagy akár e-mailekről.

1983. július 15. – Megjelenik a Nintendo Famicom Japánban: 1983 nyarán a Nintendo bemutatta Japánban a Famicom nevű játékrendszert, amelynek teljes neve a Family Computer („Családi Számítógép”) volt. Ez a konzol forradalmi újítást hozott a videojátékok piacán, és megalapozta Nintendo későbbi sikereit a globális színtéren. A Famicom/NES nemcsak egy játékkonzol volt, hanem egy korszakalkotó mérföldkő, amely megalapozta a modern videojáték-ipart, és amely nélkül a játékvilág egészen másként nézne ki ma.