1971. július 31-én újabb mérföldkőhöz érkezett az emberiség űrkutatási története: David Scott, az Apollo 15 küldetés parancsnoka lett az első ember, aki járművet vezetett a Hold felszínén. Az eszköz, amellyel a történelmi utat megtette, a Lunar Roving Vehicle (LRV), azaz a holdjáró volt – egy akkumulátorral működő, négykerekű elektromos jármű, amelyet kifejezetten a holdfelszíni terepviszonyokhoz terveztek.

1950. július 24-én a floridai Cape Canaveral partjainál történelmet írtak: sikeresen elindították az első rakétát az Egyesült Államok újonnan kijelölt rakétaindító bázisáról. Ez a rakéta a Bumper 8 nevet viselte, és különlegessége az volt, hogy egy átalakított német V–2 rakéta képezte az első fokozatát, míg a második fokozatot egy amerikai fejlesztésű Corporal rakéta alkotta.

Az Apollo 11 űrhajó 1969. július 16-án startolt a floridai Cape Kennedy (ma Cape Canaveral) űrközpontból, hogy beteljesítse az emberiség egyik legnagyobb álmait: az első emberes holdraszállást.

Az Apollo 11 küldetés jelentősége, hogy ez volt az első olyan űrmisszió, amely embereket vitt a Holdhoz és próbálta meg valós terepen is megvalósítani a holdraszállást.

Rendhagyó élményben volt részük magyar diákoknak: rádióamatőr kapcsolaton keresztül tehettek fel kérdéseket az ISS fedélzetén tartózkodó Kapu Tibor űrhajósnak, az első magyar kutatóűrhajósnak. Mivel a Nemzetközi Űrállomás a küldetés ideje alatt nem haladt el Magyarország felett nappali időszakban, a kapcsolatot egy marylandi földi állomáson keresztül valósítottuk meg.

1999. május 29-én a Discovery űrrepülőgép történelmi jelentőségű eseményt hajtott végre: elsőként dokkolt a Nemzetközi Űrállomáshoz (ISS), megnyitva ezzel az utat az űrállomás jövőbeli bővítése és hosszú távú emberi tartózkodása előtt.

Az Európai Űrmegfigyelési és Követési Szolgálat (EU SST) fokozott figyelemmel kíséri a Kozmosz–482 nevű szovjet leszállóegység Földre történő irányítatlan visszatérését. A 1972. március 31-én, Bajkonur-ból indított űreszköz a Vénusz elérésére lett tervezve, de végül Föld körüli pályán rekedt. Most, több mint fél évszázaddal később, a több száz kilogrammos, hőálló fémburkolattal ellátott kapszula hamarosan beléphet bolygónk légkörébe.

2000. május 1-jén a világ egyik legfontosabb technológiai ugrását hajtotta végre az Egyesült Államok kormánya. Bill Clinton elnök bejelentette, hogy az amerikai katonai műholdas helymeghatározó rendszerből eltávolítják a Selective Availability nevű pontosságcsökkentő funkciót. Ez a lépés ugrásszerűen növelte a GPS pontosságát a civil felhasználók számára, és lefektette az alapját a modern navigációs eszközök és okostelefonos térképszolgáltatások elterjedésének.

Jurij Gagarin, a 27 éves szovjet űrhajós, az első emberként kerül az űrbe, amikor 1961. április 12-én a Vostok 1 nevű szovjet űrhajón körberepüli a Földet. Gagarin összesen egy órát és negyvennyolc percet töltött az űrben, mielőtt visszatért a Föld légkörébe. Az ő űrrepülése volt az egyetlen, amelyet elvégezett, mivel a későbbi terveit sosem valósíthatták meg. Jurij Gagarin 1968.