2005. február 8-án a Google elindította a Google Maps szolgáltatást, amely alapjaiban változtatta meg, hogyan tájékozódunk és tervezünk útvonalakat a digitális világban. Bár az online térképek már korábban is léteztek, a Google megoldása forradalmi interaktivitást, gyorsaságot és rugalmasságot kínált, amelyet addig egyetlen másik szolgáltatás sem tudott ilyen formában biztosítani.
Az adathalász támadások napjainkban egyre kifinomultabbá válnak, mára már nem csupán megjelenésükben, hanem működésükben és felhasználói élményükben is a nagyvállalati szolgáltatók megoldásait utánozzák. Egy, a Malwarebytes által nemrég azonosított adathalász kampány az amerikai AT&T ügyfeleit vette célba, hitelesnek tűnő arculati elemeket, tudatosan felépített social engineering módszert, valamint többrétegű adatgyűjtési technikákat alkalmazva.
Hosszú várakozás után a JPEG-XL képformátum támogatása visszatért a Google Chrome és Chromium legfrissebb fejlesztői kódjába. Emlékezetes, hogy 2022-ben a Google megszüntette a JPEG-XL támogatását, ami sok fejlesztőt és felhasználót frusztrált, és a döntést széles körben bírálták. Azóta a cég jelezte, hogy esetleg felülvizsgálhatja a lépést, és 2025 végén újra felmerült az érdeklődés a JPEG-XL visszahozatalára.
Egy kritikus, kattintás nélküli (zero-click) sebezhetőség derült ki a Google Gemini Enterprise rendszerében, amely lehetővé tette vállalati e-mailek, naptárbejegyzések és dokumentumok tömeges kiszivárgását. A „GeminiJack” névre keresztelt probléma nem hagyományos programhiba volt, hanem az AI-rendszer működéséből fakadó architekturális sérülékenység, amely új szintre emeli az AI-alapú biztonsági kockázatokat.
2010. január 5-én a Nexus One, a Google által forgalmazott első okostelefon hivatalosan is megjelent a piacon. Bár nem ez volt az első Android-alapú telefon, jelentősége abban rejlett, hogy közvetlenül a Google márkaneve alatt és irányítása alatt forgalmazták, ezzel új irányt mutatva az okostelefon-piacon. A Nexus One forradalmi újítást képviselt az értékesítési stratégiában is: a telefont nem a hagyományos kiskereskedelmi üzletekben árulták, hanem közvetlenül a Google saját webáruházán keresztül lehetett megvásárolni.
A Microsoft bejelentette, hogy a közeljövőben megszünteti az Exchange Online szolgáltatás elérését azokon a mobileszközökön, amelyek elavult levelezőklienseket használnak. A döntés értelmében a 16.1-es verziónál korábbiExchange ActiveSync (EAS) protokollt alkalmazó eszközök 2026.
A népszerű, nyílt forráskódú Android TV-re készült SmartTube YouTube-kliens kompromittálódott, miután egy támadó hozzáférést szerzett a fejlesztő alkalmazás aláíró kulcsaihoz, mely lehetővé tette, hogy a támadó rosszindulatú frissítést juttasson el a felhasználók eszközeire.
A Google egy új, az ún. „User Alignment Critic” védelmi réteg bevezetését tervezi a Chrome böngészőjébe, így biztosítva védelmet a hamarosan megjelenő AI-ügynök böngészési funkciókhoz.
Felfedeztek egy új, DroidLock névre keresztelt androidos kártevőt, amely zárolja a felhasználó eszközének képernyőjét, miközben hozzáfér a rajta található adatokhoz, ráadásul módosítani és törölni is képesek az azon tárolt adatokat. A DroidLock a VNC (Virtual Network Connection) rendszeren keresztül képes akár teljes mértékben átvenni a célzott eszköz feletti irányítást, sőt egy rosszindulatú APK erőforrásból betöltött és a képernyőre helyezett „plusz réteg” segítségével a célzott eszköz feloldásához szükséges mintát is meg tudja megszerezni.
A Pebble OS az eredetileg a Pebble Technology által fejlesztett operációs rendszer, amely a vállalat okosóráit működtette. A Pebble az egyik legsikeresebb Kickstarter-kampány révén vált ismertté, és óráit a letisztult működés, a hosszú üzemidő és a felhasználóbarát felület tette különlegessé. A cég gyorsan a formálódó okosóra-piac egyik úttörőjévé vált, ám 2016-ban a Fitbit felvásárolta a Pebble-t, majd később a Google megvette a Fitbitet. A projekt ezzel egy időre megrekedt, de most jelentős fordulat következett be. A viselhető technológiák rajongóinak örömére a Google nyílt forráskódúvá tette a Pebble okosórák operációs rendszerének alapját. Ezzel a lépéssel támogatni kívánják az elkötelezett közösségi fejlesztőket és önkénteseket, akik a Pebble hivatalos megszűnése után is életben tartották az eszközöket. Fontos azonban megjegyezni, hogy a most elérhetővé tett verzió nem tartalmaz bizonyos zárt forráskódú összetevőket, például a lapkakészlet (chipset) támogatását és a Bluetooth-rendszer egyes elemeit, így a kód nem fordítható le változtatások nélkül. Az ikonikus Pebble okosóra közössége számára mérföldkőhöz érkezett az év: immár a teljes szoftverstack elérhető nyílt forráskódként. Ezzel lezárult az a többéves folyamat, amelynek során a Google és a Pebble alapítója, Eric Migicovsky fokozatosan megnyitotta a platformot a fejlesztők előtt. A Companion alkalmazás megjelenése különösen nagy előrelépés, hiszen a Pebble korábban gyakorlatilag használhatatlanná vált nélküle. A teljes újranyitás fontos lépés a 2025-ben érkező új Pebble generáció előtt.
2007. november 5-én a Google hivatalosan is bemutatta az Android platformot, egy olyan mobil operációs rendszert, amely a Linux kernel módosított változatán alapul. A cél egyértelmű volt: nyílt, szabadon fejleszthető és gyártófüggetlen mobilrendszert kínálni a világnak. Ezzel a lépéssel a Google nemcsak új technológiát mutatott be, hanem elindított egy olyan ökoszisztémát, amely néhány éven belül teljesen átalakította a mobilpiacot.
Két évnyi fejlesztés után a Google kiadta a Brotli 1.2 verzióját, amely az egyik legelterjedtebb, nyílt forráskódú tömörítési könyvtár (compression library) a Linux rendszerek, webszerverek és böngészők világában. Az előző, 1.1-es kiadás még 2023 augusztusában jelent meg, így ez a frissítés régóta várt előrelépés a modern adattömörítés területén.
A támadók, egy új, Pixnapping nevű támadási módszerrel a Google és a Samsung telefonokat veszik célba. A Pixnapping elindításához a támadónak rá kell vennie a felhasználót, hogy telepítsen egy rosszindulatú alkalmazást az Androidos készülékére. A támadáshoz a rosszindulatú alkalmazásnak nincs szüksége külön Android-engedélyekre.
A nyílt forráskódú BIOS-alternatívaként ismert Coreboot új kiadása, a Coreboot 25.09, újabb fontos mérföldkövet jelent a projekt fejlődésében. Az új verzió 19 további alaplapot támogat, fejlesztéseket hoz a rendszerindítási sebességben, az AMD és Intel platformok kezelésében, valamint több ismert firmware-komponenst is frissített, mint például a SeaBIOS, az U-Boot, az EDK2 és a LinuxBoot. A Coreboot célja, hogy leváltsa a zárt forráskódú, gyártói BIOS-okat (Basic Input/Output System), illetve UEFI-firmware-eket, és gyors, biztonságos, auditálható alternatívát kínáljon a rendszerindítás vezérlésére. Különösen a Google Chromebook eszközök körében vált elterjedtté, de a közösség támogatásának köszönhetően számos PC, szerver és ipari alaplap számára is elérhetővé vált.
A Google 2026. januártól jelentős változtatásokat vezet be a Gmail szolgáltatásában: megszűnik a Gmailify és a POP-kapcsolat támogatása. A lépés célja, hogy a felhasználók a lehető legbiztonságosabb és legmodernebb technológiákat használhassák e-mailjeik kezelésére. A Gmailify eddig lehetővé tette, hogy más szolgáltatóktól származó e-mail fiókok is részesüljenek a Gmail előnyeiből, például: