A hagyományos Man-in-the-Middle (MitM) típusú támadásokkal szemben egyre nagyobb teret nyer egy új, kifinomultabb technika, a Browser-in-the-Middle (BiTM) támadás. A BiTM célja továbbra is a kliens és a szolgáltatás közötti adatfolyam kompromittálása, de ezt olyan módon valósítja meg, amely teljes kontrollt biztosít a támadó számára a böngésző működése felett.

A 2025 februári adatok alapján 17%-kal nőtt a phishing e-mailek száma az előző hat hónaphoz képest, és az összes vizsgált phishing támadás 76%-ában legalább egy polimorfikus jellemző volt jelen.

A pénzügyi csalások evolúciója napjainkra új szintre lépett. A kiberbűnözők egyre kifinomultabb módszerekkel használják ki az olyan mobilfizetési rendszereket, mint például az Apple Pay és a Google Wallet. A korábban mágnescsíkos kártyák másolására épülő csalások mára kezdik elveszíteni jelentőségüket, helyüket pedig azok az eljárások veszik át, amelyek a kontakt nélküli fizetés, a digitális tárcák és az emberi figyelmetlenség kombinációját használják ki.

Az észak-koreai „Kimsuky” (más néven „Emerald Sleet” vagy „Velvet Chollima”) nevű állami hackercsoport egy új taktikát alkalmaz, amelyet a terjedő ClickFix kampányok ihlettek. A Microsoft Threat Intelligence csapatának információi szerint a Kimsuky dél-koreai kormányzati tisztviselőnek adja ki magát, és fokozatosan kapcsolatot épít ki az áldozattal. Amint sikerül elérnie egy bizonyos bizalmi szintet, a támadó egy adathalász e-mailt küld egy PDF melléklettel.

A SlashNext kiberbiztonsági vállalat legújabb jelentése szerint 2024 második felében 703%-kal növekedett a hitelesítő adatokkal kapcsolatos adathalász támadások száma. Az adathalász támadások összeségében 202%-os növekedést mutattak ugyan ebben az időszakban. „Június óta a támadások száma 1000 postafiókra vetítve hétről hétre lineárisan növekszik.” – írják a kutatók.

A CloudSEK kiberbiztonsági vállalat kutatói szerint e-mailes adathalász kampány során YouTube-os tartalomgyártókat támadnak hamis együttműködési ajánlatokkal. Az e-mailek olyan OneDrive linket tartalmaznak, amelyekkel malware telepíthető az áldozatok eszközére.

„A malware Word dokumentumokban, PDF-ekben vagy Excel fájlokban rejtőzik, leggyakrabban promóciós anyagnak, szerződésnek vagy üzleti ajánlatnak álcázva.” – magyarázták a kutatók.

A „quishing” egy olyan adathalász típusú támadás, ahol a csalók QR kódokat használnak arra, hogy megtévesszék a felhasználókat, és érzékeny információkat szerezzenek meg ezáltal.