A Mozilla bejelentette, hogy elérhető a Firefox webböngésző 110-es verziója, amely számos újdonsággal érkezik. Az új verzió lehetővé teszi, hogy a felhasználók ne csak Edge, Chrome vagy Safari böngészőkből importálják a könyvjelzőiket, előzményeiket és jelszavaikat, hanem az Opera, Opera GX és Vivaldi böngészőkből is. Ez különösen hasznos lehet azok számára, akik áttérnének a Firefoxra.
A Facebook Androidon futó alkalmazásának új „szolgáltatása”, hogy alapértelmezetten a Facebook webböngészőjében nyitja meg. Ezzel védtelenek lesz a böngészési-munkamenet a külső webböngészőbe épített biztonsági és követés elleni funkcióktól. A jó hír az, hogy a Facebook app lehetőséget biztosít a külső böngésző használatára. Alternatíva lehet, hogy a Facebook app-ot eltávolítja a telefonjáról, és követés elleni védelemmel ellátott böngészővel nyitja meg a Facebook webhelyet. A szép az egészben az, hogy ezt a beállítást, az app rendszeresen – talán egyes frissítésekor – visszaállította.
A Facebook app külső böngésző használatának beállításához
Nyissa meg a Facebook app-ot,
Kattintson a saját profilra, ezt az alkalmazás „Menü”-nek nevezi,
Kattintson a „Beállítások és adatvédelem” menüelemre - alul vagy a „Beállítások” (fogaskerék) gombra - fent,
Kattintson a „Keresés a beállításokban” mezőre,
Írja be a „media” szót,
A megjelenő listából válassza ki a „Médiatartalmak és névjegyek” menüpontot,
Engedélyezze a „Hivatkozások külső megnyitása” lehetőséget.
Az Index hétfői cikkében a Firefox lassú haláláról írt. Ti hogyan látjátok? Valóban megszűnik a Firefox? Vagy egy pár százalékos böngésző martad? Ti használtatok Firefox-ot? Most is azt használtok? Ha nem, miért váltottatok? Mi kellene hozzá, hogy visszaváltsatok? Mobilon mit használtok? Probáltátok ott a Firefox-ot vagy a Focus-t? Hogyan tundá segíteni a magyar közösség ezt a folyamatot? Vagy jó így ahogy van? Az Index cikkből idézve:
Az ezredfordulót követő években az inkonzisztens és hibáktól hemzsegő Internet Explorer kifejezetten nem menő böngésző volt, és a sámánisztikus hackerkedés létsíkjára emelte a webfejlesztést vagy egy CSS megírását. A Mozilla Alapítvány böngészője végig a második helyen versengett, és valamikor 2008 után ért a csúcsára 30 százalék feletti piaci részesedéssel. Az évtized végén azonban új idők váltották a régit, és a Google Chrome mindenkit lesöpört. A Firefox részesedése a felhasználók között folyamatosan csökkent, jelenleg nyolc százalék alatt van az asztali gépeknél, az összes platformon valamivel több mint 3 százalék.
Egy nevét nem vállaló Mozilla-alkalmazott tömör megállapítása szerint a Chrome nyerte a böngészőháborút.
A Firefox sikerrel harcolt a felhasználói adatok védelméért és a nyílt szabványokért, olyan dolgokért, amik miatt az internet ma használható, és olyan, amilyen. A zuhanó piaci részesedés azonban 2020-ra két egymást követő elbocsátási hullámot eredményezett a Mozillánál.
Nincs sok értelme arra számítani, hogy a Firefox bármilyen piaci részesedést visszaszerez. Egyszerűen el kell fogadni, hogy a Firefox nem támad fel a hamvaiból
– vélekednek, akik maradtak.
Nagy jövő után állnak
A böngészők piacát vezető Google és a Mozilla azonban nemcsak versenytársak, hanem üzleti partnerek is. A Google-nak ugyanis közel félmilliárd dollárt ér, hogy ő lehessen az alapértelmezett internetes kereső a Firefoxot használók mára 215 milliós táborában. A Mozilla 496 millió dolláros éves bevételéből 441 millió dollár folyt be keresőkkel kötött megállapodásokból. Ebből mintegy négyszáz millió származott a Google-tól, a fennmaradó olyan helyi keresőktől, mint az orosz Yandex. Az alapítvány szempontjából tehát minden a böngésző piaci pozícióján múlik.
Legutóbb 2020-ban egyezett meg a Google és a Mozilla. Mivel a megállapodás 2023-ban lejár, ha még nem ültek tárgyalóasztalhoz, a nagyon közeli jövőben megteszik. Az elmúlt években a Firefox részesedése további egy százalékot zuhant, így a nemzetközi helyzet fokozódása miatt most jöhet el a pillanat, amikor a Google egy mérsékeltebb méretű pénzkupacot ajánl fel.
A jól látható lejtő ellenére a Mozilla azt mondja: pénzügyileg egészségesek, és évek óta dolgoznak azon, hogy kicsit színesítsék üzleti tevékenységüket, például VPN-szolgáltatásokkal. Nem sokat hallani ugyanakkor a 2010-es évek közepén felvetődött Firefox OS mobil operációs rendszerről, amellyel újabb közvetlen frontot nyitottak volna a Google felé.
Európai és amerikai kórházak elleni elosztott szolgáltatás megtagadással járó támadásokhoz (DDoS) nyújt segítséget a Passion névre keresztelt oroszbarát hacktivisták által üzemeltetett DDoS-as-a-Service (DDoSaaS) platform.
A Facebook Androidon futó alkalmazásának új „szolgáltatása”, hogy alapértelmezetten a Facebook webböngészőjében nyitja meg. Ezzel védtelenek lesz a böngészési-munkamenet a külső webböngészőbe épített biztonsági és követés elleni funkcióktól. A jó hír az, hogy a Facebook app lehetőséget biztosít a külső böngésző használatára. Alternatíva lehet, hogy a Facebook app-ot eltávolítja a telefonjáról, és követés elleni védelemmel ellátott böngészővel nyitja meg a Facebook webhelyet. A szép az egészben az, hogy ezt a beállítást, az app rendszeresen – talán egyes frissítésekor – visszaállította.
A Facebook app külső böngésző használatának beállításához
Nyissa meg a Facebook app-ot,
Kattintson a saját profilra, ezt az alkalmazás „Menü”-nek nevezi,
Kattintson a „Beállítások és adatvédelem” menüelemre - alul vagy a „Beállítások” (fogaskerék) gombra - fent,
Kattintson a „Keresés a beállításokban” mezőre,
Írja be a „media” szót,
A megjelenő listából válassza ki a „Médiatartalmak és névjegyek” menüpontot,
Engedélyezze a „Hivatkozások külső megnyitása” lehetőséget.
A Top and Bottom scroll buttons kiegészítő az oldal aljára (Page Down / PGDN, PD, PgDn vagy Pg) és az oldal tetejére (Page Up / PGUP, PU, PgUp vagy Pg Up) léptető elemeket tesz a böngészőablak jobb oldalának közepére, melyek használatával könnyedén átlapozható a köztes tartalom, azaz, közvetlenül a weboldal aljára
A Firefox 98-as verziójában és a későbbi verziókban az egyéni típusú fájlok alkalmazással történő megnyitásának beállítása után a fájlok automatikusan megnyílnak, még azok a fájlok is, amelyeket a weboldal „content-disposition: attachment” fejlécet adott meg. Ugyanez vonatkozik azokra a PDF fájlokra is, amelyek alapértelmezés szerint a Firefoxban nyílnak meg.
A Vivaldi egy ingyenes webböngésző, amelyet a Vivaldi Technologies fejlesztett ki. A Vivaldi böngésző a régi – még Pesto – Opera böngésző funkcióit és szolgáltatásait, valamint a minimalista felhasználói felületét próbálja visszahozni, modernebb a Blink böngészőmotort használó böngésző képében. A böngésző maga zárt forráskódú, ingyenesen használható.
Ez a projekt a Firefox független elágazása, amelynek elsődleges céljai a magánélet védelme, a biztonság és a felhasználói szabadság.
A LibreWolf célja, hogy növelje a nyomkövetési és ujjlenyomat-nyomvételi technikákkal szembeni védelmet, miközben néhány biztonsági fejlesztést is tartalmaz. Ezt az adatvédelmi és biztonságorientált beállításainkkal és javításainkkal érjük el. A LibreWolf célja továbbá az összes telemetria, adatgyűjtés és egyéb bosszúság eltávolítása, valamint a szabadságellenes funkciók, például a DRM letiltása.
Ha benned is felmerült ez a kérdés, tekintsd meg az alábbi térképet. „Kicsit” egysíkú lett a kép mostanra. Szerintetek minek köszönhető ez, jó ez így? Mit lehet tenni? Hol a Firefox? És a többiek? Te melyiket használod? Miért azt használod?
A Vivaldi egy ingyenes webböngésző, amelyet a Vivaldi Technologies fejlesztett ki. A Vivaldi böngésző a régi – még Pesto – Opera böngésző funkcióit és szolgáltatásait, valamint a minimalista felhasználói felületét próbálja visszahozni, modernebb a Blink böngészőmotort használó böngésző képében. A böngésző maga zárt forráskódú, ingyenesen használható.
A Chrome és a Firefox néhány hónapon belül eléri a 100-as verziót. Ez potenciálisan törést okozhat az olyan webhelyeken, amelyek az üzleti logika végrehajtásához a böngésző verziójának azonosítására támaszkodnak. Ez a bejegyzés az események idővonalát, a Chrome és a Firefox által a hatás mérséklésére alkalmazott stratégiákat és azt mutatja be.
A Mozilla küldetése, hogy az internet nyitott és mindenki számára elérhető maradjon. Négy évvel ezelőtt indította el Mozilla a Firefox Reality-t, hogy lehetővé váljon a kevert valóságot kínáló böngészőt, és az új és újonnan megjelenő virtuális valóságokban való böngészés felfedezése.
A KDE Project Qt-alapú Falkon (korábban QupZilla) ingyenes és nyílt forráskódú webböngészője frissült a 3.2-es verzióra, amely számos új funkciót és számos fejlesztést tartalmaz.
A Falkon az egyik kevésbé ismert és használt webböngésző, mivel eredetileg csak oktatási célokra fejlesztették, de olyan funkciógazdag böngészővé kezd válni, amely nagyon is felveheti a versenyt az olyan népszerű nyílt forráskódú böngészőkkel, mint a Mozilla Firefox.