A HUMAN Security Satori Threat Intelligence and Research csapata a Google, a Trend Micro és a Shadowserver együttműködésével felfedett és részben meghiúsított egy hatalmas kiberbűnözői műveletet, melyet BADBOX 2.0 néven ismerhetünk. A támadás célja egy fejlett kártékony szoftver (malware) terjesztése volt, amely több mint 1 millió Android Open Source Project (AOSP) alapú eszközt fertőzött meg világszerte.
Kevesebb mint egy hét alatt több mint 230 rosszindulatú csomagot tettek közzé a személyes AI-asszisztens, az OpenClaw (korábban Moltbot és ClawdBot) hivatalos csomagregiszterében, illetve a GitHubon. A projekt külön figyelmet érdemel, mert kevesebb mint egy hónapon belül többször nevet váltott, illetve népszerűsége szokatlanul gyorsan növekszik.
Egy újonnan azonosított malware-as-a-service (MaaS) szolgáltatás, a Stanley komoly kockázatot jelent a böngészőbővítmények ökoszisztémájára nézve. Az üzemeltető állítása szerint a szolgáltatás keretében terjesztett rosszindulatú Chrome-bővítmények képesek átjutni a Google ellenőrzési folyamatán, és megjelenhetnek a Chrome Web Store kínálatában.
A Huntress Labs friss jelentése szerint egy új, kifinomult támadási kampány, a CrashFix, a ClickFix támadások továbbfejlesztett változata, amely célzottan vállalati rendszereket, valamint otthoni felhasználókat érint.
A hagyományos ClickFix csalások jellemzően hamis biztonsági riasztásokkal vagy CAPTCHA-kal próbálják rávenni az áldozatokat rosszindulatú parancsok futtatására. Ezzel szemben a CrashFix variáns három fő összetevőből áll:
A generatív mesterséges intelligencia (GenAI) megjelenése jelentősen átalakította a kibertámadások kivitelezésének módját, és új típusú fenyegetéseket hozott magával. A Világgazdasági Fórum (World Economic Forum, WEF) 2026-os jelentése szerint a szervezetek 47%-a a GenAI legaggasztóbb következményeként a támadók technikai képességeinek ugrásszerű fejlődését emelte ki.
Az Európai Bizottság új kiberbiztonsági jogszabály bevezetését javasolja, amely kötelezővé tenné a magas kockázatú beszállítók eltávolítását a telekommunikációs hálózatok biztonsága érdekében, továbbá megerősítené a kritikus infrastruktúrákat és az államilag támogatott rendszereket célzó kiberbűnözői csoportokkal szembeni védelmet.
Egy új, androidos kattintásos csalásra specializálódott trójai kártevőcsalád jelent meg, amely a TensorFlow gépi tanulási modelleket használja arra, hogy automatikusan felismerje és interakcióba lépjen a konkrét hirdetési elemekkel.
Komoly biztonsági figyelmeztetés érkezett a Linux Snap felhasználói számára, miután támadók egyre kifinomultabb módszerekkel juttatnak el kártékony szoftvereket a Snap Store-on keresztül. A Canonical által üzemeltetett alkalmazásáruház eddig egységes és megbízható terjesztési csatornaként működött, ám ez a bizalom most láthatóan megingott.
1999. január 20-án jelent meg a Happy99 nevű számítógépes féreg, amely az e-mailes rosszindulatú programok új korszakát nyitotta meg. Az egyszerű, ám megtévesztő szoftver gyorsan elterjedt, jelentős károkat okozva világszerte. Ez a féreg az akkori Microsoft Windows rendszereket célozta meg, és a következő módon működött:
Az online vásárlás térnyerésével párhuzamosan a kiberbűnözők aktivitása is folyamatosan növekszik. A Kaspersky friss kutatása rávilágít arra, hogy bár a felhasználók többsége az online csalásokkal szemben tudatosnak tartja magát, a tényleges védelmi intézkedések alkalmazása sok esetben nem éri el a szükséges mértéket.
Egy új, ClickFix mechanizmusra épülő social engineering kampány az európai vendéglátóipari szektort célozza. A támadók a Windows operációs rendszer összeomlását imitáló Blue Screen of Death (BSOD) képernyők megjelenítésével érik el, hogy az érintett felhasználók saját maguk futtassák a rosszindulatú kódot a rendszereiken.
A Kimwolf nevű botnet több mint 2 millió Android-eszközt fertőzött meg, elsősorban lakossági proxyhálózatokon keresztül, állítja a kiberbiztonsági kutatásokkal foglalkozó Synthient.
A kiberbűnözők egyre gyakrabban alkalmazzák a ClickFix néven ismert social engineering támadási módszert, amelynek során a felhasználókat teljes képernyős böngészőablakban megjelenő, valósághűnek tűnő, ám valójában hamis Windows Update animációval tévesztik meg. A rosszindulatú kódot a támadók képfájlokba ágyazzák, a kártevő pedig a felhasználó közreműködésével (a Windows Parancssorba bemásolt parancsok végrehajtásával) kerül a rendszerbe.
Az ünnepi szezon közeledtével vásárlóként különösen óvatosnak kell lennünk, mert ilyenkor megszaporodnak az online csalások. Nemrég egy több mint 2000 hamis online áruházból álló hálózatot tártak fel, amelyet a Black Friday és a Cyber Monday időszakának kihasználására építettek ki.
A CloudSEK kiberbiztonsági cég nemrég fedezte fel a hatalmas hálózatot, amely nem szimpla elkülönített csalási módszereket alkalmaz, hanem egy összehangolt, szervezett csalási műveletként működik.
Világszerte több mint 77 000 IP-cím bizonyult sebezhetőnek a kritikus, React2Shell (CVE-2025-55182) távoli kódfuttatást lehetővé tévő sérülékenységgel szemben. A kiberbiztonsági kutatók megerősítették, hogy a támadók már több mint 30 szervezetet sikeresen kompromittáltak.