1983. január 1-jén Richard DeLauer védelmi miniszter utasítására az ARPANET hivatalosan is áttért a Network Control Protocol (NCP) használatáról a Transmission Control Protocol/Internet Protocolra (TCP/IP) minden csatlakoztatott számítógépen. Az átállás teljes körű befejezése 1983 júniusára várható volt, és 1984-re már több mint 100 amerikai és európai egyetem és kutatóintézet kapcsolódott a TCP/IP protokollal, amely mára a globális hálózat szabványos alapját képezi.

1959. január 2-án a Szovjetunió elindította a Luna 1 űrszondát, amely történelmet írt azzal, hogy az első olyan mesterséges objektummá vált, amely elérte a Hold környékét, és megkezdte a Nap körüli pályáját. A szonda indítása a hidegháborús űrverseny újabb fontos mérföldkövét jelentette, és megerősítette a Szovjetunió vezető szerepét az űrkutatásban.

1970. január 1-jén, Greenwich Mean Time (GMT) szerint pontban éjfelkor kezdődött az, amit ma Unix-epoch időként ismerünk. Ez az időszámítás alapja az Unix-alapú operációs rendszerekben, amely során az időt másodpercekben mérik ettől az origóponttól kezdve. De mit is jelent mindez, és miért fontos ez a mai digitális világban? Az Unix-epoch nem más, mint az idő egy referencia pontja, amelyet az Unix és a belőle származó operációs rendszerek használnak az idő mérésére. Az időszámítás lényege, hogy másodperceket számol az 1970.

A Y2K-hiba (Year 2000 bug), más néven „ezredfordulós hiba”, egy informatikai probléma volt, amely abból eredt, hogy a korai számítógépes rendszerek és szoftverek a dátumokat két számjeggyel tárolták (például 99 az 1999-es évet jelentette).

Az American Bell, amely akkoriban az AT&T (American Telephone and Telegraph Company) anyavállalata volt, 1899. december 30-án átszervezéssel az összes eszközét és vagyonát átruházta az AT&T-re. Az American Bell-t Massachusetts államban alapították, míg az AT&T New York államban került bejegyzésre. A massachusettsi vállalati törvények korlátozták volna az American Bell növekedését, ezért az átszervezéssel az AT&T lett az anyavállalat, így megkerülték ezeket a jogi akadályokat.

A világ első nyilvános filmvetítésére a párizsi Grand Café Salon Indien termében 1895. december 28-án került sor. A vetítést a Lumière fivérek által megalkotott Cinématographe, az egyik legkorábbi mozgóképvetítő készülék segítségével valósították meg. Az alkalmi moziteremben 33 néző vett részt, akik egy-egy frank belépődíjat fizettek azért, hogy megtekinthessék a tíz, nagyjából 50 másodperces filmből álló programot.

A program, amely elindította az internet forradalmát: 1991. február 26-án Tim Berners-Lee, a World Wide Web megalkotója bemutatta a világ első webböngészőjét, amely a WorldWideWeb nevet kapta. Ez a szoftver nemcsak egy böngésző volt, hanem egyben az első WYSIWYG (What You See Is What You Get – „Amit látsz, azt kapod”) HTML-szerkesztő is, amely lehetővé tette a felhasználók számára, hogy vizuálisan hozzanak létre és szerkesszenek weboldalakat.

Frank Borman, James A. Lovell és William Anders 1968 decemberében váltak az első emberekké, akik megkerülték a Holdat. Az Apollo–8 fedélzetén összesen tíz holdkörüli keringést hajtottak végre, és számos olyan eljárást teszteltek, amelyek a későbbi holdmissziók során váltak kulcsfontosságúvá. A küldetés során az űrhajósok több történelmi mérföldkövet is elértek: ők voltak az elsők, akik elhagyták a Föld alacsony pályáját, elsőként láthatták a Földet teljes bolygóként, és az elsők, akik közvetlenül pillanthatták meg a Hold túlsó oldalát.