1878. február 21-én a New Haven Telephone Company kiadta az első telefonkönyvet, amely mindössze huszonegy nevet tartalmazott. Ma már elképzelhetetlen lenne az élet telefonkönyvek vagy digitális névjegyzékek nélkül, de hogyan indult ez az egész? Hogyan fejlődött a telefonhasználat az első telefonkönyv megjelenésétől napjainkig? A telefon, amelyet Alexander Graham Bell találmánya hozott el a világ számára, az 1870-es évek végére még igencsak újdonságnak számított.
Thomas A. Edison megépítette az első mozgóképes stúdiót, a Black Maria-t (hivatalos nevén a Kinetographic Theater) West Orange-ban, New Jersey-ben. A stúdió 1893. február 1-én nyitott meg és a mozgókép-höz való hozzáférés forradalmian új lehetőségeit biztosította, és kulcsfontosságú szerepet játszott a filmtörténet kezdeti szakaszában.
Az Intel 80286 processzor bemutatása forradalmi lépést jelentett a személyi számítástechnika fejlődésében. Az új processzor 6 MHz és 8 MHz-es verziókban volt elérhető, és kulcsszerepet játszott a PC/AT típusú számítógépek fejlődésében, amelyek 1984-ben kerültek piacra. Az 80286-ot később széles körben használták a legtöbb PC/AT kompatibilis számítógépben, egészen az 1990-es évek elejéig.
Georg Robert Stibitz, a modern digitális számítógép egyik úttörőjeként ismert amerikai mérnök, 1995. január 31-én hunyt el Hanoverben. Stibitz a Bell Laboratóriumban dolgozva 1937-ben építette meg az első elektronikus kalkulátort, a Model K-t, amely bináris összeadásra volt képes, és már ekkor alkalmazott reléket (jelfogókat) a számításokhoz.
Edwin Howard Armstrong, az FM-rádió (Frequency Modulation – frekvenciamoduláció) kifejlesztője, 1954. január 31-én New Yorkban, tizenkettedik emeleti lakásának ablakából kiugorva vetett véget életének. Bár Armstrong már 1933-ban benyújtotta a frekvenciamoduláció szabadalmát, az új technológia az iparágban heves ellenállást váltott ki.
1925. január 30-án megszületett Douglas Engelbart, az amerikai feltaláló, akit ma elsősorban a számítógépes egér (computer mouse) megalkotójaként ismerünk. Az 1963-ban kitalált beviteli eszköz később rendkívüli karriert futott be, mégis Engelbart nem lett gazdag, mivel a szabadalma még a PC-forradalom előtt lejárt.
1958. január 31-én az Egyesült Államok felbocsátotta első sikeres műholdját, az Explorer 1-et, amely ezzel hivatalosan is belépett az űrkorszakba. A műhold nemcsak Amerika válasza volt a Szovjetunió Szputnyik-programjára, hanem egy jelentős tudományos felfedezéshez is hozzájárult.
2005. január 31-én az SBC Communications bejelentette, hogy 16 milliárd dollárért felvásárolja az AT&T Corp.-ot American Telephone and Telegraph Company), ezzel lezárva (vagy legalábbis új szakaszba léptetve) az egykor domináns amerikai telekommunikációs óriás hosszú és viharos történetét. Az AT&T (American Telephone and Telegraph Company) a 20. század nagy részében az amerikai telekommunikáció egyeduralkodója volt.
1982. január 30-án egy fiatal programozó, Richard Skrenta megírta a világ első számítógépes vírusát, amely az Apple II rendszeren terjedt. A „Elk Cloner” nevű program 400 soros kódból állt, és egy ártalmatlan, de annál bosszantóbb kártevőként vált ismertté. Ez a vírus volt az első, amely önállóan képes volt terjedni a számítógépek között, és ezzel elindította a digitális világ egyik legnagyobb kihívását: a számítógépes kártevők elleni védekezést.
A Duke Nukem név ma már elválaszthatatlan az 1990-es évek PC-s videojáték-kultúrájától, és különösen igaz ez a Duke Nukem 3D-re, amely 1996. január 29-én, pontosan harminc évvel ezelőtt jelent meg shareware formában. Ez a dátum nem csupán egy sikeres FPS születésnapja, hanem egy korszak szimbolikus pillanata is, amikor a first person shooter műfaj végleg kilépett a puszta technikai demonstrációk világából, és karakteres, interaktív, a valóságot idéző játékterekkel kezdett kísérletezni.
Karl Friedrich Benz 1886. január 29-én szabadalmaztatta a világ első benzinmotoros autóját, amely forradalmasította a közlekedést, és megalapozta a modern autóipart. Ezzel a találmánnyal Benz nem csupán egy új közlekedési eszközt hozott létre, hanem egy teljes iparágat indított el, amely a 20. század egyik meghatározó gazdasági ágazatává vált.
1988. január 29-én az ikonikus Tetris videojáték először jelent meg az Egyesült Államokban, mégpedig PC-s játékként. A kiadó a Spectrum Holobyte volt, amelynek azonban kérdéses jogai voltak a játék terjesztésére. A Tetris később nemcsak az egyik legnépszerűbb számítógépes játék lett, hanem egy olyan jogi csatározás középpontjába is került, amely végül a Nintendo győzelmével zárult.
1989. január 29-én a Szovjetunió Phobos II űrszondája sikeresen Mars körüli pályára állt, hogy küldetését teljesítve elérje a bolygó egyik holdját, a Phobost. Az ambiciózus űrmisszió azonban tragikus véget ért, amikor az irányítóközpont 1989. március 27-én elvesztette a kapcsolatot a szondával. A hivatalos jelentések szerint a kudarc oka a fedélzeti számítógép meghibásodása volt, de néhány rejtélyes felvétel miatt hamarosan különféle összeesküvés-elméletek is felmerültek.
1986. január 28-án, egy hideg téli reggelen az STS-51-L küldetésre induló Challenger űrrepülőgép röviddel a felszállás után szétesett a levegőben, fedélzetén hét űrhajóssal. Bár sokan azt hiszik, hogy az űrsikló felrobbant, valójában a szerkezetét ért aerodinamikai erőhatások szaggatták szét. A tragédia mély nyomot hagyott az űrkutatás történetében, és hosszú évekre visszavetette a NASA emberes űrprogramját.
1999. január 28-án a Yahoo! 3,65 milliárd dollárért felvásárolta a GeoCitiest, amely az egyik legelső és legnépszerűbb webtárhely-szolgáltatás volt az internet hajnalán. A GeoCities lehetővé tette, hogy a felhasználók saját weboldalakat hozzanak létre, és ezzel hozzájárult a világháló demokratizálásához. Bár a Yahoo! évekkel később megszüntette a szolgáltatást, a GeoCities öröksége ma is érezhető a web fejlődésében.