1986. augusztus 1-jén az Apple hivatalosan is leállította a Macintosh XL gyártását, ezzel végleg lezárva a Lisa számítógépek korszakát. A Lisa egykor a grafikus felhasználói felület úttörője volt, de piaci bukása után hibridként próbálták újrahasznosítani – kevés sikerrel. 1985 januárjában az Apple megpróbálta „megmenteni” a Lisa platformot azzal, hogy létrehozta a Macintosh XL nevű modellt. Ez gyakorlatilag egy Lisa 2/10 számítógép volt, amelyet úgy módosítottak, hogy képes legyen a Macintosh System szoftver (a korai Mac OS) futtatására.
A módosítás lényege az volt, hogy:
- MacWorks XL néven emulációs réteget alkalmaztak,
- a Lisa ROM-ot frissítették,
- és a gépet Mac-kompatibilisnek hirdették – de nem teljes mértékben volt az.
Annak ellenére, hogy ez a „hibrid” koncepció valamelyest növelte az eladásokat, a technikai inkompatibilitás és a Macintosh-hoz képest magas ár miatt a Macintosh XL sem tudott hosszú távon fennmaradni.
1986. augusztus 1.: a hivatalos vég
Az Apple már 1985 áprilisában megszüntette a Lisa eredeti változatának forgalmazását, de a Macintosh XL még egy évig gyártásban maradt. Végül 1986. augusztus 1-jén a cég végleg befejezte a Lisa-platform gyártását, ezzel lezárva az Apple egyik legambiciózusabb, de kudarcba fulladt projektjét.
Miért volt különleges a Lisa?
A Lisa forradalmi újításokat vezetett be a személyi számítógépek világába. Legnagyobb dobása a grafikus felhasználói felület (GUI) volt, amely egérrel kezelhető ikonokat, ablakokat, menüket és egyéb vizuális elemeket tartalmazott – éles kontrasztban a korábbi, kizárólag szöveges parancssorokra épülő rendszerekkel. Ez a fejlesztés részben a Xerox Palo Alto Research Center (Xerox PARC) által bemutatott Alto számítógép koncepcióján alapult, amit Steve Jobs is megtekintett korábban.
A Lisa emellett multitasking képességgel is rendelkezett – képes volt több alkalmazást párhuzamosan futtatni –, és egy moduláris, objektumorientált operációs rendszert (Lisa OS) használt, amely rendkívül előremutató volt a maga idejében.
Bár a Lisa végül nem vált üzleti sikerré, technológiai újításai meghatározó szerepet játszottak a számítógépek fejlődésében. Az Apple Lisa fejlesztése 1978-ban kezdődött, és a gép nevét Steve Jobs állítólag lányáról, Lisa Brennan-Jobsról kapta. Az Apple Lisa története kiváló példája annak, hogyan válhat egy technológiai áttörés túl korán elindított forradalommá. Bár az eszköz elbukott a piacon, mégis olyan szellemi örökséget hagyott hátra, amely meghatározta a következő évtizedek számítástechnikáját.
Ahogy Steve Jobs később fogalmazott:
„A Lisa volt az első gyerekünk. Aztán jött a Macintosh – az a gyerek már túlélte.”
A gép technikai újdonságai között szerepelt:
- 68000-es Motorola processzor: 5 MHz órajelű CPU.
- 1 MB RAM memória: Akkoriban figyelemre méltó mennyiség volt.
- 5 MB-os merevlemez: Ez az adattároló kapacitás szintén kiemelkedő volt.
- Lisa OS operációs rendszer: Többfeladatos (multitasking) környezetet biztosított.
A Lisa hét alapvető alkalmazást kínált, többek között szövegszerkesztőt, táblázatkezelőt és grafikus szerkesztőt, amelyek a modern irodai programok előfutárai voltak.
Annak ellenére, hogy technológiailag megelőzte korát, a Lisa magas ára – 9 995 dollár, ami mai értéken közel 30 000 dollárnak felel meg – sokak számára megfizethetetlenné tette. A lassú működés és a szoftverek limitált elérhetősége szintén hátrányt jelentett a felhasználók körében. A gépet üzleti célokra tervezték, de a piaci fogadtatás kiábrándító volt. Az Apple végül leállította a Lisa gyártását, és a megmaradt készleteket jelentős kedvezményekkel próbálta értékesíteni.
Bár kereskedelmileg kudarcot vallott, a Lisa mégis hatalmas hatást gyakorolt a számítástechnika történetére. Az Apple mérnökei a Lisa projekt során szerzett tapasztalatokat felhasználták a később sokkal sikeresebb Macintosh fejlesztésénél, amely 1984-ben jelent meg – szintén GUI-val, de jóval kedvezőbb áron (2450 dollár körül). A Mac OS sok elemét (pl. ablakkezelés, egérvezérlés, menürendszer) már a Lisa tesztelte és finomította. A Lisa egyben megalapozta azt a szoftveres és hardveres gondolkodásmódot, amely a modern operációs rendszerek (mint a Windows, macOS, Linux disztribúciók) kialakítását is inspirálta.
