Ha van a kiberbiztonságban egy dokumentum, amit minden fejlesztőnek, IT-vezetőnek és biztonsági szakembernek érdemes ismernie, az az OWASP Top 10.

A digitális világban egyetlen sortévesztés, rosszul beállított jogosultság vagy elavult komponens is elég lehet ahhoz, hogy egy támadó bejusson egy rendszerbe, adatbázisba vagy felhőszolgáltatásba. Ezt mutatja be évről évre az OWASP Top 10, a webes alkalmazások leggyakoribb és legveszélyesebb biztonsági hibáinak listája.

Hogyan indult el az internet történetének egyik legnagyobb forradalma? Tim Berners-Lee neve összeforrt a Világháló (World Wide Web) létrejöttével, amely ma már az információmegosztás és a kommunikáció egyik legmeghatározóbb eszköze. Az út azonban hosszú volt az első ötlettől a tényleges működő rendszerig. 1989.

A Vivaldi 7.5 kiadása új szintre emeli a böngésző testreszabhatóságát: végre megérkeztek a színes lapcsoportok (Tab Stacks), amelyekkel még átláthatóbban rendszerezheti a böngészőben megnyitott oldalak tömegét. A vizuális újdonságokat pedig komoly adatvédelmi fejlesztések, például a DNS-over-HTTPS (DoH) támogatása egészíti ki, továbbá javítások és finomítások sora érinti a levelezőt, a naptárt és a gyorsparancsokat is.

A Vivaldi böngésző legújabb, 7.4-es kiadása a Chromium 136.0.7103.138 motorra épül, és számos hasznos újdonságot hoz, különösen azok számára, akik testreszabottabb böngészési élményre vágynak. A frissítés kiemelt újítása az oldalspecifikus billentyűparancs-kezelés, de finomhangolták a címsáv működését és továbbfejlesztették a beépített termelékenységi eszközöket is. A verzió legnagyobb újítása, hogy immár oldalszinten szabályozható, hogy a Vivaldi saját parancsai vagy az adott weboldal által meghatározott billentyűkombinációk élvezzenek elsőbbséget.

A Vivaldi böngésző legújabb verziója, a 7.2-es kiadás számos újítást hozott, amely még inkább testre szabhatóvá teszi a böngészési élményt. A frissítés különböző fejlesztéseket tartalmaz, többek között a címmező továbbfejlesztését, nagyobb teljesítményt, jobb kapcsolatkezelést, gyorsabb oldalbetöltést.

A program, amely elindította az internet forradalmát: 1991. február 26-án Tim Berners-Lee, a World Wide Web megalkotója bemutatta a világ első webböngészőjét, amely a WorldWideWeb nevet kapta. Ez a szoftver nemcsak egy böngésző volt, hanem egyben az első WYSIWYG (What You See Is What You Get – „Amit látsz, azt kapod”) HTML-szerkesztő is, amely lehetővé tette a felhasználók számára, hogy vizuálisan hozzanak létre és szerkesszenek weboldalakat.

Tim Berners-Lee, a brit tudós, aki az Európai Nukleáris Kutatási Szervezetnél (CERN) dolgozott, munkatársával, Robert Cailliau-val együtt 1990 karácsonya környékén működtette az első webkiszolgálót, az info.cern.ch-t, valamint az első webböngészőt és szerkesztőt, a WorldWideWeb-et. A rendszer állítólag már képes volt kommunikálni az interneten keresztül ezen a napon.