1993. április 30-án a CERN történelmi jelentőségű lépést tett: Tim Berners-Lee kezdeményezésére a Világháló (World Wide Web) forráskódját közkinccsé tette. Ez a döntés nem csupán technikai mérföldkő volt, hanem a digitális információ szabad áramlásának szimbolikus és gyakorlati alapja. Sokan ezt a pillanatot tekintik a Web valódi születésének. A World Wide Web (röviden: WWW vagy egyszerűen csak "a Web") koncepcióját Tim Berners-Lee brit informatikus dolgozta ki 1989-ben a CERN (Európai Nukleáris Kutatási Szervezet) keretein belül. Az általa megalkotott rendszer célja az volt, hogy a kutatók világszerte könnyedén megoszthassák egymással a dokumentumaikat és adatforrásaikat egy hiperszöveges, hivatkozásokra épülő hálózaton keresztül.

A rendszer három alapvető technológiára épült, amelyek máig meghatározzák a Web működését:

• HTML (HyperText Markup Language) – a dokumentumok szerkezeti leírásához
• HTTP (HyperText Transfer Protocol) – a kommunikációs protokoll
• URL (Uniform Resource Locator) – az internetes címek szabványa

A döntés, amely megváltoztatta a világot

Bár a Web már 1991-ben működőképes volt belső használatra, a fordulópont 1993. április 30-án érkezett el, amikor a CERN hivatalosan közölte: a Web protokollját és szoftverét közkinccsé (public domain) teszik.

Ez azt jelentette, hogy:

• Bárki használhatta a technológiát engedély vagy licencdíj nélkül,
• Bárki fejleszthette tovább, saját alkalmazásokhoz vagy szolgáltatásokhoz igazítva,
• A fejlődést nem korlátozta sem jogi, sem gazdasági akadály.

Ez az egyszerű, mégis forradalmi döntés tette lehetővé, hogy néhány éven belül a Web robbanásszerű növekedésnek induljon, és a 90-es évek közepére az internet egyik legfontosabb, világszerte elérhető szolgáltatásává váljon.

Egy történelmi pillanat értelmezése

Számos internetes történész úgy véli, hogy a Web valódi megszületése nem a technikai megvalósítás napja, hanem a nyílttá tétel dátuma. Az április 30-i bejelentés nélkül a Web sorsa hasonló lehetett volna más, zárt hálózati rendszerekéhez (például az amerikai Gopher protokollé, amely végül háttérbe szorult). A CERN döntése ezzel szemben a nyílt szabványok diadalát hozta el, amely lehetővé tette a közösségi és kereskedelmi innovációkat – a személyes blogoktól kezdve a Google, a Wikipedia vagy a YouTube megszületéséig.

Tim Berners-Lee neve ma már egyet jelent a szabad és nyílt internet eszményével. Később megalapította a World Wide Web Consortiumot (W3C), amely a mai napig gondozza és fejleszti a webes szabványokat. Továbbá szószólója lett a digitális szabadságjogoknak, az adatok átláthatóságának és az etikus internethasználatnak.

Így kezdődött

Tim Berners-Lee, a brit tudós, aki az Európai Nukleáris Kutatási Szervezetnél (CERN) dolgozott, munkatársával, Robert Cailliau-val együtt 1990 karácsonya környékén működtette az első webkiszolgálót, az info.cern.ch-t, valamint az első webböngészőt és szerkesztőt, a WorldWideWeb-et. A rendszer állítólag már képes volt kommunikálni az interneten keresztül ezen a napon. A fejlesztés egy pár NeXT munkaállomáson futott, és bár a pontos dátum, amikor minden először hibátlanul működött, nem maradt fenn, Berners-Lee szerint a rendszer már karácsony idejére használhatóvá vált, 1990. december 25-re.