Meglepően látványos eredményt hozott egy apró Linux kernel módosítás a modern Intel Xeon szerverprocesszorokon. Egy frissen beküldött javítás szerint mindössze egy sor kód átírása – a többi változtatás gyakorlatilag csak megjegyzés – akár ötödére csökkentheti az ébredési késleltetést (wakeup latency) bizonyos konfigurációkban.
1976. január 21-én a Concorde, a világ egyetlen kereskedelmi célra használt szuperszonikus repülőgépe elindította első járatait a London–Bahrein és a Párizs–Rio útvonalakon. A Concorde közel három évtizeden át volt a légi közlekedés csodája, lehetővé téve, hogy New York és London között mindössze 3,5 óra alatt eljussanak az utasok. Az ikonikus repülőgépet 2003. november 26-án nyugdíjazták.
2003. október 24-én hajtotta végre utolsó kereskedelmi repülését a legendás szuperszonikus utasszállító repülőgép, a Concorde. A repülőgép, amely képes volt kevesebb mint három és fél óra alatt átszelni az Atlanti-óceánt, ikonikus szimbóluma lett a technológiai fejlődésnek és a légi közlekedés luxusának.
Pontosan egy évvel a 3.13-as verzió után hivatalosan is megjelent a Python 3.14, a világ egyik népszerűbb programozási nyelvének legújabb kiadása. Ez a verzió mérföldkő a Python történetében, hiszen bevezeti a szabad szálkezelésű módot (free-threaded mode), amely megszünteti a korábbi globális értelmezőzárat (Global Interpreter Lock – GIL), és ezzel lehetővé teszi a valódi párhuzamos végrehajtást. A GIL eltávolítása évtizedes fejlesztői álom volt. A free-threaded Python révén mostantól a programozók teljes mértékben kihasználhatják a többmagos CPU-k teljesítményét, és nagy teljesítményű alkalmazásokat írhatnak tisztán Pythonban, külső C-bővítmények nélkül. A fejlesztőcsapat szerint ez az egyik legjelentősebb előrelépés a nyelv történetében.
1973. szeptember 26-án a Concorde szuperszonikus repülőgép történelmi repülést hajtott végre az Atlanti-óceán felett, és közben új sebességi rekordot állított fel. Ez az áttörés megerősítette a Concorde státuszát, mint az egyik leggyorsabb utasszállító repülőgép a világon.
1845. szeptember 11-én, a franciaországi Magneux-ben született Jean Maurice Émile Baudot, a távírás egyik legjelentősebb úttörője. Az autodidakta mérnök és feltaláló nevéhez fűződik az 1874-ben szabadalmaztatott ötcsatornás távírókód, amely hosszú időre meghatározta a távközlés fejlődését, és fokozatosan háttérbe szorította a Morse-kódot.
Felmerülhet a kérdés, hogy mi az az OpenStreetMap! Az OpenStreetMap (OSM) egy nyílt, közösségi térképezési projekt, amelynek célja, hogy szabadon hozzáférhető, szerkeszthető és újrafelhasználható térképadatokat biztosítson bárki számára. Az OSM-et gyakran a „térképek Wikipédiájának” is nevezik, mert ugyanúgy önkéntesek építik és frissítik világszerte. Azt valószínűleg sokan nem tudják, hogy napjainkban rengeteg térképes alkalmazás és szolgáltatás a háttérben az OpenStreetMap adatbázisára épül, még akkor is, ha ez első pillantásra nem látható. A nyílt térképadatok rugalmassága és ingyenes felhasználhatósága miatt egyre több fejlesztő és szolgáltató választja az OSM-et alapként – nemcsak világszerte, hanem Magyarországon is.
Az OSM közösségi térképészek, adatfelhasználók és érdeklődők havi találkozója. Beszélgetünk térképszerkesztési kérdésekről, az OSM helyzetéről, tervekről. Szeretettel várunk minden érdeklődőt! A rendezvény ingyenes, de regisztrációhoz kötött: jelentkezési felületek: Facebookon VAGY Mobilizonon VAGY ha nem szeretnél vagy tudsz jelezd a wikiben. Mivel ezúttal le kell adni a névsort a portán, ezért a jelentkezést vegyétek nagyon komolyan!
A Concorde szuperszonikus utasszállító repülőgép (SST – Supersonic Transport) 1969. március 2-én hajtotta végre első próbarepülését. A Concorde a világon csupán a második olyan utasszállító repülőgép volt, amely kereskedelmi forgalomban is üzemelt, és képes volt a hangsebesség több mint kétszeresével repülni. A fejlesztésben az Egyesült Királyság és Franciaország mérnökei működtek együtt, hogy megalkossák az egyik legtökéletesebb és legikonikusabb repülőgépet.
1976. január 21-én a Concorde, a világ egyetlen kereskedelmi célra használt szuperszonikus repülőgépe elindította első járatait a London–Bahrein és a Párizs–Rio útvonalakon. A Concorde közel három évtizeden át volt a légi közlekedés csodája, lehetővé téve, hogy New York és London között mindössze 3,5 óra alatt eljussanak az utasok. Az ikonikus repülőgépet 2003. november 26-án nyugdíjazták.
A Linux 6.13 kernel frissítései közé tartozik néhány figyelemre méltó fájlteljesítmény-optimalizálás, amelyek a VFS (Virtual File System) fájlkezelési mechanizmusait érintik. Christian Brauner, a Microsoft mérnöke, aki a VFS integrációért felelős, több fontos változást is bevezetett, köztük új referencia-számláló mechanizmusokat és gyorsítótár-beli optimalizálásokat.
1973. szeptember 26-án a Concorde szuperszonikus repülőgép történelmi repülést hajtott végre az Atlanti-óceán felett, és közben új sebességi rekordot állított fel. Ez az áttörés megerősítette a Concorde státuszát, mint az egyik leggyorsabb utasszállító repülőgép a világon.
A Linux Mint csapata izgalmas fejlesztésbe kezdett, amely jelentős mértékben javíthatja a felhasználói élményt. A Fastly CDN (Content Delivery Network) révén a jövőben a Linux Mint tárolók gyorsabban és megbízhatóbban érhetők el világszerte. A cikk bemutatja, hogyan működik a Fastly, és hogyan próbálhatjuk ki ezt az új rendszert.
A Ryzen 7 9700X a Nobara Linux 40 alatt mind játékokban, mind alkalmazásokban meggyőző teljesítményt nyújtott, gyakran túlszárnyalva a Windows 11 eredményeit. Ez egyértelműen jelzi, hogy a Linux gaming új irányt jelenthet a jövőben, különösen azok számára, akik a nyílt forráskódú megoldásokat részesítik előnyben. A Ryzen 7000X3D processzorok továbbra is a legjobbak maradnak a gamerek számára, de a Linux környezetben való játék egyre inkább reális alternatívát jelent a Windows mellett. Az igazi áttörést a jövőben a Linux gaming jelentheti!
Az elmúlt években a Mozilla hatalmas mennyiségű erőforrást biztosított arra, hogy a Firefox böngészőjük ne csak személyes szféra védelmében járjon élen, hanem a lehető leggyorsabb legyen a böngészők közül a legkisebb memóriafogyasztás mellett. Persze ez a két utóbbi cél gyakran egymással szemben áll, és nehéz őket összehangolni. A Firefox egy régi architektúra volt, hiszen sok dolgot a nagy elődtől, a Netscape Navigatortól örökölt a Gecko motor révén. A Mozilla célja volt az állandó megújítás volt, hogy fel tudja venni az újabb böngészőkkel, amelyek alapját modernebb kialakítás jellemzi. Ezeknek a fejlesztéseknek a gyökere egészen 2012-ig vezethető vissza, amikor megjelent a Servo projekt, amelyet én 2013-ben láttam, akkor még erősen fejlesztési változatban. A fejlesztéseket az a felismerés vezette, hogy a Firefox böngészőmotorja elavulttá vált, mert nem támogatja megfelelően a modern többmagos processzorokat. A Gecko motor tehát a Firefox réges-régi jellemzője, amelyet még a Netscape időkből hozott magával: