A Linux 7.0 kernel fejlesztési ciklusában a hardverfigyelő (HWMON – hardware monitoring) alrendszer frissítései már bekerültek, így újabb ASUS asztali alaplapok esetén érhető el működő szenzor támogatás. Az ASUS általában kiemelkedően jól támogatott a Linuxon, köszönhetően a közösség számos fejlesztőjének munkájának. Bár örvendetes lenne, ha a gyártó közvetlenül is végezné ezeket a fejlesztéseket, az AMD és Intel processzoros ASUS alaplapok rendszeresen az egyik legjobb választást jelentik a hőmérséklet, feszültség és ventilátoradatok monitorozásához.

Bár a Linux 7.0 kernel hírei most elsősorban az Intel és AMD x86_64 architektúrák fejlesztéseiről szólnak, a régebbi, de még mindig aktív SPARC, Alpha és Motorola 680x0 („m68k”) processzorok is kaptak frissítéseket az új kernelhez. Ezek a régi CPU-portok ritkábban kapnak javításokat, de az upstream Linux kernel csapata továbbra is karbantartja őket, így a legacy architektúrák használói sem maradnak támogatás nélkül.

A Linux 7.0 kernel nemcsak a memóriakezelés területén hoz előrelépést, hanem a fájlrendszerek világában is komoly újdonságokat kínál. Az XFS fájlrendszer fejlesztései különösen figyelemre méltók, mivel olyan autonóm önjavító képességekkel bővül, amelyek eddig leginkább csak kézi beavatkozással vagy offline eszközökkel voltak elérhetők.

A Linux kernel levelezőlistáján (LKML) nemrégiben érdekes szakmai vita indult arról, hogy alkalmazható-e a gépi tanulás (machine learning, ML) bizonyos kernel-alrendszerek működésének támogatására. A felvetést Viacheslav Dubeyko, az IBM mérnöke tette közzé, aki egy általános infrastruktúra létrehozását javasolja az ML-alapú elemzések és a kernel közötti együttműködéshez.

A Shared Memory Communications (SMC) kódhoz négy évvel ezelőtt került be a TCP Upper Layer Protocol (ULP) támogatás a Linux kernel hálózati alrendszerében, lehetővé téve, hogy alkalmazások a TCP-t átlátszó módon helyettesítsék az SMC protokollal. A közelgő kernelkiadásban azonban ezt a funkciót vissza fogják vonni, miután kiderült, hogy „alapvetően hibás” a megvalósítása.

A Linux 6.20 (7.0) fejlesztési ciklusában tovább gyorsul a Rust nyelvű grafikus alrendszerek körüli munka, különösen az NVIDIA nyílt forráskódú Nova driver esetében. Bár a tényleges hardvertámogatás még nem vált elérhetővé a végfelhasználók számára, a háttérben fontos előkészítő lépések történtek. A fejlesztések jól mutatják, hogy a kernel közössége hosszú távon komolyan számol a modern NVIDIA GPU-k nyílt meghajtóival. A mostani állapot inkább technikai mérföldkő, mint látványos funkcionális ugrás, de az irány egyértelmű.

Brüsszelben adták át a 2026-os European Open Source Awards díjait, amelyek az európai nyílt forráskódú közösség kiemelkedő teljesítményeit ismerik el. Az idei év legnagyobb elismerését Greg Kroah-Hartman, a Linux kernel egyik legismertebb és legmeghatározóbb karbantartója vehette át. A díj a több évtizedes technikai vezetői munkát és a Linux stabilitásáért végzett következetes gondnoki szerepet emeli ki. Az esemény egyben azt is megmutatta, hogy a nyílt forráskód ma már nemcsak technológiai, hanem gazdasági, tudományos és kulturális jelentőséggel is bír Európában.

Miközben a Linux kernel fejlesztései már a 1,6 Tb/s sebességű hálózati megoldások előkészítésén dolgoznak a következő generációs szuperszámítógépekhez, egy igazi történelmi relikvia most végleg távozni készül a főágú kernelből. A HIPPI (High Performance Parallel Interface) támogatása a tervek szerint a Linux 7.0 környékén megszűnik.