1991. szeptember 17-én jelent meg a Linux kernel 0.01-es verziója. Az első Linux kernel kiadás mindösszesen 10,239 sor forráskódból állt és 62 kilóbájt méretű. Napjainkra már több mint egymillió kódhozzájárulást (commit) fogadtak be be a Linux kernelbe. Noha az első Linux kiadás forráskódját 100 százalékban Linus Torvalds írta, napjainkban 1 százaléknál kevesebb kód származik az eredeti Linus Torvalds által készítettekből. A Linux 1.0 verziója 1994 márciusában jelent meg és 176 250 kódsort tartalmazott a forráskódja. A Linux kernel eddig 20 000 ember munkáját dicséri és 2020. augusztusában küldték be az egymilliómodik kódhozzájárulást. A Linux kernel hozzávetőlegesen 40 millió kódsorból áll a Git tárolója tanulsága szerint.
Linux kernel fejlesztése a Linux 6.17-tel folytatódik, amely a következő nagy kernelkiadás az év végére várható, és Linus Torvalds bejelentette, hogy elérhető az első Release Candidate (RC) mérföldkő nyilvános tesztelésre.A Linux 6.17-rc1 kiadás számos új funkciót és hardvertámogatást hoz, ugyanakkor néhány várt fejlesztés – köztük a Bcachefs fájlrendszer frissítése – kimaradt.
1996. május 9-én Linus Torvalds, a Linux operációs rendszer megalkotója egy levelezőlistán közzétette az elképzelését arról, hogyan is nézzen ki a rendszer hivatalos logója. Így született meg a Tux nevű pingvin, amely azóta is a szabad szoftveres közösség egyik legismertebb és legkedveltebb szimbóluma.
A Git, a modern szoftverfejlesztés egyik alappillére, április 7-én ünnepelte 20. születésnapját. Amiről mi is megemlékeztünk. De ha nem láttátok a videót, érdemes azt is megnézni…
„Nem volt ez nagy dolog…”
Torvalds később így nyilatkozott erről:
„A Git sosem volt nagy dolog számomra. Ez csak egy ‘ezt meg kell csinálnom, hogy a kernelen tudjak dolgozni’ típusú projekt volt.”
A Git, a modern szoftverfejlesztés egyik alappillére, április 7-én ünnepelte 20. születésnapját. A verziókezelő rendszer, amelyet Linus Torvalds tíz nap alatt írt meg, ma már nélkülözhetetlen része a nyílt forráskódú és ipari fejlesztéseknek egyaránt. Nézzük meg, hogyan született, és miben rejlik a valódi ereje!
Linus Helsinkiben született, szülei Anna és Nils Torvalds újságírók, nagyapja Ole Torvalds költő volt. Mindkét szülője a Helsinki Egyetem lázadó ifjúságához tartozott az 1960-as években. Családja a finnországi svéd nyelvű kisebbség tagja, amely a lakosság 5%-át teszi ki. Torvalds keresztnevét Linus Pauling amerikai Nobel-díjas kémikus után kapta, bár ő azt állítja, hogy Linus után kapta a Peanuts nevű képregényből. A Rebel Code: Linux and the Open Source Revolution című könyvében Torvalds a következőt írja:
„Úgy gondolom, hogy ugyanannyi köze van a nevemnek a képregényhőshöz, mint Paulinghoz, ezért 50%-ban egy Nobel-díjas kémikus és 50%-ban egy pokróchurcoló képregényhős keveréke vagyok.”
Torvalds a Helsinki Egyetemen tanult 1988 és 1996 között, ahol mesterfokozatot szerzett számítógéptudományból. Diplomamunkájának a következő volt a címe: Linux: A Portable Operating System (Linux: Egy hordozható operációs rendszer). A számítógépekkel való ismerkedést egy Commodore VIC-20-szal kezdte. A VIC-20 után vásárolt egy Sinclair QL-t, amit jelentős mértékben átalakított, különösen operációs rendszer szinten. Írt egy assemblert és egy szövegszerkesztőt a QL-re, és néhány játékot is. Állítólag, írt egy Pac-Man klónt is Cool Man címmel. 1990-ben vásárolt egy Intel 80386-alapú IBM PC-t, melyen néhány hétig Prince of Persia-t játszott, majd beszerzett egy Minix rendszert, amely lehetővé tette számára, hogy elkezdje a Linux fejlesztését. 1997 és 1999 között a 86open-nel is foglalkozott. A 86open tagjaival (BeOS, BSDI, FreeBSD, NetBSD, SCO, SunSoft, Linux) az Intel-hardverre készült Unix és Unix-szerű rendszerek standard bináris formátumát választották ki. Ez végül az ELF lett. Anno Linus Torvalds – egyetemistaként – ezt írta comp.os.minix hírcsoportba, amelyben bejelentette, hogy egy új, Linux nevű projektbe kezdett:
Linus Torvalds, a Linux megalkotója erőteljesen kritizálja a mesterséges intelligencia (AI) körüli hatalmas marketingdömpinget, amely szerinte elhomályosítja a technológia valódi értékét. Torvalds úgy véli, az iparágnak még évekbe telhet, mire az AI valóban használhatóvá válik mindennapi munkafolyamatok során.
Linus Torvalds, a Linux kernel megalkotója, kommentálta a hírt, miszerint több orosz származású Linux driver karbantartót eltávolítottak a Linux kernel MAINTAINERS fájljából. A döntés nagy visszhangot váltott ki a közösségben, és számos kérdést vetett fel az új megfelelőségi követelmények kapcsán. A Linux 6.12-rc4 kiadásba csendben beolvadt egy olyan patch, amely számos orosz karbantartót töröl a hivatalos MAINTAINERS fájlból, amely a Linux kernel karbantartóit listázza. A változtatások mögött megfelelőségi követelmények állhatnak, melyek kapcsolatban állhatnak az Oroszország elleni szankciókkal és az ukrajnai háborúval.
1991. szeptember 17-én jelent meg a Linux kernel 0.0.1-es verziója. Az első Linux kernel kiadás mindösszesen 10,239 sor forráskódból állt. Napjainkra már több mint egymillió kódhozzájárulást (commit) fogadtak be be a Linux kernelbe. Noha az első Linux kiadás forráskódját 100 százalékban Linus Torvalds írta, napjainkban 1 százaléknál kevesebb kód származik az eredeti Linus Torvalds által készítettekből. A Linux 1.0 verziója 1994 márciusában jelent meg és 176 250 kódsort tartalmazott a forráskódja. A Linux kernel eddig 20 000 ember munkáját dicséri és 2020.
Linus Helsinkiben született, szülei Anna és Nils Torvalds újságírók, nagyapja Ole Torvalds költő volt. Mindkét szülője a Helsinki Egyetem lázadó ifjúságához tartozott az 1960-as években. Családja a finnországi svéd nyelvű kisebbség tagja, amely a lakosság 5%-át teszi ki. Torvalds keresztnevét Linus Pauling amerikai Nobel-díjas kémikus után kapta, bár ő azt állítja, hogy Linus után kapta a Peanuts nevű képregényből. A Rebel Code: Linux and the Open Source Revolution című könyvében Torvalds a következőt írja:
„Úgy gondolom, hogy ugyanannyi köze van a nevemnek a képregényhőshöz, mint Paulinghoz, ezért 50%-ban egy Nobel-díjas kémikus és 50%-ban egy pokróchurcoló képregényhős keveréke vagyok.”
Torvalds a Helsinki Egyetemen tanult 1988 és 1996 között, ahol mesterfokozatot szerzett számítógéptudományból. Diplomamunkájának a következő volt a címe: Linux: A Portable Operating System (Linux: Egy hordozható operációs rendszer). A számítógépekkel való ismerkedést egy Commodore VIC-20-szal kezdte. A VIC-20 után vásárolt egy Sinclair QL-t, amit jelentős mértékben átalakított, különösen operációs rendszer szinten. Írt egy assemblert és egy szövegszerkesztőt a QL-re, és néhány játékot is. Állítólag, írt egy Pac-Man klónt is Cool Man címmel. 1990-ben vásárolt egy Intel 80386-alapú IBM PC-t, melyen néhány hétig Prince of Persia-t játszott, majd beszerzett egy Minix rendszert, amely lehetővé tette számára, hogy elkezdje a Linux fejlesztését. 1997 és 1999 között a 86open-nel is foglalkozott. A 86open tagjaival (BeOS, BSDI, FreeBSD, NetBSD, SCO, SunSoft, Linux) az Intel-hardverre készült Unix és Unix-szerű rendszerek standard bináris formátumát választották ki. Ez végül az ELF lett. Anno Linus Torvalds – egyetemistaként – ezt írta comp.os.minix hírcsoportba, amelyben bejelentette, hogy egy új, Linux nevű projektbe kezdett:
Linus Helsinkiben született, szülei Anna és Nils Torvalds újságírók, nagyapja Ole Torvalds költő volt. Mindkét szülője a Helsinki Egyetem lázadó ifjúságához tartozott az 1960-as években. Családja a finnországi svéd nyelvű kisebbség tagja, amely a lakosság 5%-át teszi ki. Torvalds keresztnevét Linus Pauling amerikai Nobel-díjas kémikus után kapta, bár ő azt állítja, hogy Linus után kapta a Peanuts nevű képregényből. A Rebel Code: Linux and the Open Source Revolution című könyvében Torvalds a következőt írja:
„Úgy gondolom, hogy ugyanannyi köze van a nevemnek a képregényhőshöz, mint Paulinghoz, ezért 50%-ban egy Nobel-díjas kémikus és 50%-ban egy pokróchurcoló képregényhős keveréke vagyok.”
Torvalds a Helsinki Egyetemen tanult 1988 és 1996 között, ahol mesterfokozatot szerzett számítógéptudományból. Diplomamunkájának a következő volt a címe: Linux: A Portable Operating System (Linux: Egy hordozható operációs rendszer). A számítógépekkel való ismerkedést egy Commodore VIC-20-szal kezdte. A VIC-20 után vásárolt egy Sinclair QL-t, amit jelentős mértékben átalakított, különösen operációs rendszer szinten. Írt egy assemblert és egy szövegszerkesztőt a QL-re, és néhány játékot is. Állítólag, írt egy Pac-Man klónt is Cool Man címmel. 1990-ben vásárolt egy Intel 80386-alapú IBM PC-t, melyen néhány hétig Prince of Persia-t játszott, majd beszerzett egy Minix rendszert, amely lehetővé tette számára, hogy elkezdje a Linux fejlesztését. 1997 és 1999 között a 86open-nel is foglalkozott. A 86open tagjaival (BeOS, BSDI, FreeBSD, NetBSD, SCO, SunSoft, Linux) az Intel-hardverre készült Unix és Unix-szerű rendszerek standard bináris formátumát választották ki. Ez végül az ELF lett. Anno Linus Torvalds – egyetemistaként – ezt írta comp.os.minix hírcsoportba, amelyben bejelentette, hogy egy új, Linux nevű projektbe kezdett:
Úgy tűnik a következő Linux kernel LTS verzió (6.1) után, 2023-ban eltávolíthatják a fejlesztők a 80486-os CPU-k támogatását. Az 1989-ben, az 80386 processzor utódaként, debütált Intel 80486, ismertebb nevén 486 az Intel által kifejlesztett x86 processzorcsalád egy tagja.
We got rid of i386 support back in 2012. Maybe it's time to get rid of i486 support in 2022?
Megjelent a Linux kernel 6.1-es verziójának első kiadásra jelölt verziója. Ez Linus Torvalds jelentette be, a kódbeolvasztási időablak lezárásaként a tesztelési és hibajavítási fázis indult el a kiadásra jelölt verziók közzétételével. Linus-t sokkolja, hogy vannak olyanok, akik a kódbeolvasztási időablak végére ütemezik az új kódok beküldését. Hanyagság lenne, nem törödömség? Netán túlterheltség, vagy az időablakok nem megfelelő értelmezése?
1991. szeptember 17-én jelent meg a Linux kernel 0.0.1-es verziója. Az első Linux kernel kiadás mindösszesen 10,239 sor forráskódból állt. Napjainkra már több mint egymillió kódhozzájárulást (commit) fogadtak be be a Linux kernelbe. Noha az első Linux kiadás forráskódját 100 százalékban Linus Torvalds írta, napjainkban 1 százaléknál kevesebb kód származik az eredeti Linus Torvalds által készítettekből. A Linux 1.0 verziója 1994 márciusában jelent meg és 176 250 kódsort tartalmazott a forráskódja. A Linux kernel eddig 20 000 ember munkáját dicséri és 2020.