Egy nemrégiben javított biztonsági rés, amely a Google Chrome-ban található, a TaxOff nevű kiberbűnözői csoport általi zero-day támadás célpontjává vált, lehetővé téve egy backdoor telepítését, melyet Trinper néven ismerünk. A támadást a Positive Technologies biztonsági kutatói figyelték meg 2025 márciusának közepén.

Mint az talán mindenki számára ismert 2023. januárt 10-én lejárt a Windows 8.1, és a Windows 8 terméktámogatása, illetve a Windows 7 kiterjesztett terméktámogatása is. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a Microsoft nem biztosít további biztonsági javításokat, frissítéseket és technikai támogatást már fizetős ügyfelek számára sem. Az ilyen operációs rendszereket futtató számítógépek, amelyek csatlakoznak a hálózatra és az internetre, veszélyeztetettek lehetnek, és veszélyesek lehetnek a többi felhasználóra is.

Az Index hétfői cikkében a Firefox lassú haláláról írt. Ti hogyan látjátok? Valóban megszűnik a Firefox? Vagy egy pár százalékos böngésző martad? Ti használtatok Firefox-ot? Most is azt használtok? Ha nem, miért váltottatok? Mi kellene hozzá, hogy visszaváltsatok? Mobilon mit használtok? Probáltátok ott a Firefox-ot vagy a Focus-t? Hogyan tundá segíteni a magyar közösség ezt a folyamatot? Vagy jó így ahogy van? Az Index cikkből idézve:

Az ezredfordulót követő években az inkonzisztens és hibáktól hemzsegő Internet Explorer kifejezetten nem menő böngésző volt, és a sámánisztikus hackerkedés létsíkjára emelte a webfejlesztést vagy egy CSS megírását. A Mozilla Alapítvány böngészője végig a második helyen versengett, és valamikor 2008 után ért a csúcsára 30 százalék feletti piaci részesedéssel. Az évtized végén azonban új idők váltották a régit, és a Google Chrome mindenkit lesöpört. A Firefox részesedése a felhasználók között folyamatosan csökkent, jelenleg nyolc százalék alatt van az asztali gépeknél, az összes platformon valamivel több mint 3 százalék.

Egy nevét nem vállaló Mozilla-alkalmazott tömör megállapítása szerint a Chrome nyerte a böngészőháborút.

A Firefox sikerrel harcolt a felhasználói adatok védelméért és a nyílt szabványokért, olyan dolgokért, amik miatt az internet ma használható, és olyan, amilyen. A zuhanó piaci részesedés azonban 2020-ra két egymást követő elbocsátási hullámot eredményezett a Mozillánál.

Nincs sok értelme arra számítani, hogy a Firefox bármilyen piaci részesedést visszaszerez. Egyszerűen el kell fogadni, hogy a Firefox nem támad fel a hamvaiból

– vélekednek, akik maradtak.

Nagy jövő után állnak

A böngészők piacát vezető Google és a Mozilla azonban nemcsak versenytársak, hanem üzleti partnerek is. A Google-nak ugyanis közel félmilliárd dollárt ér, hogy ő lehessen az alapértelmezett internetes kereső a Firefoxot használók mára 215 milliós táborában. A Mozilla 496 millió dolláros éves bevételéből 441 millió dollár folyt be keresőkkel kötött megállapodásokból. Ebből mintegy négyszáz millió származott a Google-tól, a fennmaradó olyan helyi keresőktől, mint az orosz Yandex. Az alapítvány szempontjából tehát minden a böngésző piaci pozícióján múlik.

Legutóbb 2020-ban egyezett meg a Google és a Mozilla. Mivel a megállapodás 2023-ban lejár, ha még nem ültek tárgyalóasztalhoz, a nagyon közeli jövőben megteszik. Az elmúlt években a Firefox részesedése további egy százalékot zuhant, így a nemzetközi helyzet fokozódása miatt most jöhet el a pillanat, amikor a Google egy mérsékeltebb méretű pénzkupacot ajánl fel.

A jól látható lejtő ellenére a Mozilla azt mondja: pénzügyileg egészségesek, és évek óta dolgoznak azon, hogy kicsit színesítsék üzleti tevékenységüket, például VPN-szolgáltatásokkal. Nem sokat hallani ugyanakkor a 2010-es évek közepén felvetődött Firefox OS mobil operációs rendszerről, amellyel újabb közvetlen frontot nyitottak volna a Google felé.