… ha nincsen már Linus? A Linux kernel projekt hosszú évek bizonytalansága után végre választ adott a közösséget régóta foglalkoztató kérdésre: mi történik, ha Linus Torvalds már nem képes vezetni a projektet? A Dan Williams által kidolgozott Linux projekt folytonossági dokumentum a Linux 6.19-rc7 kiadása előtt került be a hivatalos dokumentációba, a Documentation/process/conclave.rst útvonalon.

Linus Torvalds neve mára elválaszthatatlanul összefonódott a modern informatika fejlődésével. A finn származású fejlesztő egy egyetemi hobbinak indult projekttel indította el azt a folyamatot, amely alapjaiban formálta át a szoftverfejlesztést. A Linux nem csupán egy technológiai megoldás lett, hanem egy nyílt együttműködésen alapuló szemlélet szimbóluma. Hatása ma már az internet, a mobiltelefonok és a szuperszámítógépek világában is megkerülhetetlen.

Linus Helsinkiben született, 1969. december 28-án, szülei Anna és Nils Torvalds újságírók, nagyapja Ole Torvalds költő volt. Mindkét szülője a Helsinki Egyetem lázadó ifjúságához tartozott az 1960-as években. Családja a finnországi svéd nyelvű kisebbség tagja, amely a lakosság 5%-át teszi ki. Torvalds keresztnevét Linus Pauling amerikai Nobel-díjas kémikus után kapta, bár ő azt állítja, hogy Linus után kapta a Peanuts nevű képregényből. A Rebel Code: Linux and the Open Source Revolution című könyvében Torvalds a következőt írja:

„Úgy gondolom, hogy ugyanannyi köze van a nevemnek a képregényhőshöz, mint Paulinghoz, ezért 50%-ban egy Nobel-díjas kémikus és 50%-ban egy pokróchurcoló képregényhős keveréke vagyok.^”

Torvalds a Helsinki Egyetemen tanult 1988 és 1996 között, ahol mesterfokozatot szerzett számítógéptudományból. Diplomamunkájának a következő volt a címe: Linux: A Portable Operating System (Linux: Egy hordozható operációs rendszer). A számítógépekkel való ismerkedést egy Commodore VIC-20-szal kezdte. A VIC-20 után vásárolt egy Sinclair QL-t, amit jelentős mértékben átalakított, különösen operációs rendszer szinten. Írt egy assemblert és egy szövegszerkesztőt a QL-re, és néhány játékot is. Állítólag, írt egy Pac-Man klónt is Cool Man címmel. 1990-ben vásárolt egy Intel 80386-alapú IBM PC-t, melyen néhány hétig Prince of Persia-t játszott, majd beszerzett egy Minix rendszert, amely lehetővé tette számára, hogy elkezdje a Linux fejlesztését. 1997 és 1999 között a 86open-nel is foglalkozott. A 86open tagjaival (BeOS, BSDI, FreeBSD, NetBSD, SCO, SunSoft, Linux) az Intel-hardverre készült Unix és Unix-szerű rendszerek standard bináris formátumát választották ki. Ez végül az ELF lett. Anno Linus Torvalds – egyetemistaként – ezt írta comp.os.minix hírcsoportba, amelyben bejelentette, hogy egy új, Linux nevű projektbe kezdett:

A Linux 6.18 fejlesztési ciklusa nem telt el különösebb dráma nélkül: Linus Torvalds élesen bírálta a Rust nyelv automatikus kódformázását, amelyet „értelmetlen és teljesen őrült” megoldásnak nevezett. A fő probléma az volt, hogy a Rust formázóeszköze, a rustfmt, több sornyi import utasítást (import statements) egyetlen sorba sűrített, ami Torvalds szerint „szemét” („garbage”).

Linus Torvalds ismét határozottan hallatta a hangját a Linux kernel fejlesztésével kapcsolatban, ezúttal a RISC-V architektúra big endian támogatásának ötlete kapcsán. A levelezőlistán felmerült kérdésre, miszerint a big endian patchek bekerülhetnek-e a jelenlegi kernelciklusba, Torvalds élesen reagált. Véleménye szerint teljesen értelmetlen 2025-ben big endian módot bevezetni a RISC-V-re, hiszen semmilyen gyakorlati haszna nincs, csupán akadémiai játszadozásnak tűnik.

Ha valaki meghallja a nevet: Linus Torvalds, szinte biztos, hogy a Linux kernel ugrik be először. A végtelen levlistás viták, a C nyelv sorai, és a közvetlen, olykor nyers stílus, amely miatt hírhedtté vált a közösségben. De van az életének egy olyan része is, amely nem a Linux körül forog – hanem sokkal inkább a forrasztópáka és a nyomtatott áramkörök körül.

És hogy mi lett belőle? Egy elektromos gitárpedál.

Linux kernel fejlesztése a Linux 6.17-tel folytatódik, amely a következő nagy kernelkiadás az év végére várható, és Linus Torvalds bejelentette, hogy elérhető az első Release Candidate (RC) mérföldkő nyilvános tesztelésre. A Linux 6.17-rc1 kiadás számos új funkciót és hardvertámogatást hoz, ugyanakkor néhány várt fejlesztés – köztük a Bcachefs fájlrendszer frissítése – kimaradt.

1996. május 9-én Linus Torvalds, a Linux operációs rendszer megalkotója egy levelezőlistán közzétette az elképzelését arról, hogyan is nézzen ki a rendszer hivatalos logója. Így született meg a Tux nevű pingvin, amely azóta is a szabad szoftveres közösség egyik legismertebb és legkedveltebb szimbóluma.