19 évvel ezelőtt, 2004. november kilencedikén jelent meg a Firefox 1.0. A Mozilla minden idők egyik legnagyobb Open Source bajnoka. A történelem során egyedülálló szerepet játszott a szabad szoftverek népszerűsítésében, és nagyban hozzájárult a Linux sikeréhez is. Ennek kapcsán érdemes elolvasni a Firefox fordulatos megszületését és fejlődését bemutató cikket.

Éppen 32 éve volt, hogy Linus Torvalds – egy finn egyetemista – elküldte az szerény levelét a comp.os.minix hírcsoportba, amelyben bejelentette, hogy egy új, Linux nevű projektbe kezdett:

From: Linus Benedict Torvalds

Hello everybody out there using minix -

I'm doing a (free) operating system (just a hobby, won't be big and professional like gnu) for 386(486) AT clones. This has been brewing since april, and is starting to get ready. I'd like any feedback on things people like/dislike in minix, as my OS resembles it somewhat (same physical layout of the file-system (due to practical reasons) among other things).

I've currently ported bash(1.08) and gcc(1.40), and things seem to work. This implies that I'll get something practical within a few months, and I'd like to know what features most people would want. Any suggestions are welcome, but I won't promise I'll implement them :-)

Linus

PS. Yes - it's free of any minix code, and it has a multi-threaded fs. It is NOT protable (uses 386 task switching etc), and it probably never will support anything other than AT-harddisks, as that's all I have :-(.

azaz

Hello mindenkinek, aki minixet használ -

Egy (ingyenes) operációs rendszert készítek (csak hobbiból, nem lesz nagy és profi, mint a gnu) 386(486) AT klónokra. Ez már április óta készül, és lassan kezd elkészülni. Szeretnék minden visszajelzést arról, hogy az embereknek mi tetszik/nem tetszik a minixben, mivel az én OS-em némileg hasonlít rá (többek között ugyanaz a fájlrendszer fizikai elrendezése (praktikus okokból)).

Jelenleg a bash(1.08) és a gcc(1.40) portolását végeztem el, és úgy tűnik, hogy a dolgok működnek. Ez azt jelenti, hogy néhány hónapon belül valami működőképeset fogok kapni, és szeretném tudni, hogy a legtöbb ember milyen funkciókat szeretne. Bármilyen javaslatot szívesen fogadok, de nem ígérem, hogy megvalósítom őket :-)

Linus

PS. Igen - mentes mindenféle minix kódtól, és van benne többszálú fs. NEM protable (386-os task switchinget használ stb.), és valószínűleg soha nem is fog támogatni mást, mint AT-harddiszket, mivel csak az van :-(.

A „Linux” elnevezés szigorú értelemben véve a Linux-rendszermagot jelenti, amelyet Linus Torvalds kezdett el fejleszteni 1991-ben. A köznyelvben mégis gyakran a teljes Unix-szerű operációs rendszerre utalnak vele, amely a Linux-rendszermagra és az 1983-ban, Richard Matthew Stallman vezetésével indult GNU projekt keretében született alapprogramokra épül. A Linux pontosabb neve ebben az értelemben GNU/Linux.

A „Linux” kifejezést használják Linux-disztribúciókra (terjesztések) is, ám ilyenkor általában a disztribúció nevét is hozzáteszik. Egy-egy disztribúció olyan összeállítás, amely az alaprendszeren túl bizonyos szempontok alapján összeválogatott és testre szabott programokat tartalmaz.

A Linux a szerverek és személyi számítógépek mellett – elsősorban nyíltságának köszönhetően – megtalálható sok összetett elektronikus eszközben, így hálózati eszközökben (például routerek), hordozható eszközökben (például mobiltelefonok, okostelefonok, PDA-k, hordozható hanglejátszók, órák), háztartási gépekben, szórakoztató elektronikai berendezésekben (például asztali DVD-lejátszók, videojáték-konzolok, set-top-boxok) is. Bizonyos területeken (például webszerverek, szuperszámítógépek esetében) a legmeghatározóbb operációs rendszernek számít, ám az utóbbi években személyi számítógépekre (asztali gépek, hordozható gépek) is egyre szélesebb körben telepítenek valamilyen Linux disztribúciót. Az egyre szélesebb elterjedtség köszönhető részben az Ubuntunak, részben pedig a netbookok elterjedésének.

A Linux barátságos, csak megválogatja a barátait – tartja a mondás. Azonban napjaink Linux kiadásai nem annyira válogatósak, sem a barátok, sem a hardverek tekintetében.

A hőskor

Van egy réges-régi sztereotípia a Linux-szal kapcsolatban, hogy ez valami programozóknak szánt, fekete parancssorból irányítható, nagyon tudományos rendszer. Eredetét tekintve a Linux és ősei is, az Unix-szerű operációs rendszerek népes családja a tudományos világból eredeztethetők. Az 1970-es években az AT&T munkatársai: Ken Thompson, Dennis Ritchie és mások munkája révén született meg az Unix, amely később Linus Torvalds finn számítástechnikust is megihletett. Ha szigorúan nézzük, a Linux nem más mint a Linux-rendszermag vagy más néven Linux-kernel, azaz egy szabad szoftver, nyílt forráskódú, Unix-szerű operációs rendszermag. Manapság azonban a Linux kifejezéssel az emberek – tágabb értelemben – a Linux-rendszermaggal futó operációs rendszereket is érthetik. Ez elmúlt évtizedekben sok-sok rendszer alakult a Linux mellett, melyek követi az ősi Unix szemléletet, többek között: HP-UX, AIX, OpenBSD, FreeBSD NetBSD vagy éppen a Mac OS X operációs rendszerek.

Az Unix-szerű operációs rendszerek családfája, talán egy brazil szappanopera kuszaságát idézi: upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/7/77/Unix_history-simple.svg

Szabadság és közösség

Mivel a Linux szabad szoftver, ezért szabadon használható, másolható, terjeszthető, tanulmányozható és módosítható számítógépes program a forráskódjával együtt. Ez a szabad szemlélet sok fejlesztő és fejlesztőcég számára szimpatikus, hiszen közösen fejleszthetnek olyan szoftvereket, amelyeket egyedül kifejleszteni sokkal költségesebb és jóval tovább is tartana. A közösségi szemlélet még azokból az időkből származik, amikor egy kis kör kiváltsága volt csak a számítástechnika és a szoftvereket kollégák, egyetemi- és kutatólaborok mérnökei fejlesztették leginkább csak kutatási céllal vagy saját és egymás szórakoztatására. Emellett kialakult a tulajdonosi szoftver fogalma, amely a munkahelyi, baráti kapcsolatokat helyett a pénzszerzést helyezte előtérbe.

Szerencsére a szabad szoftverek világa is megmaradt, és népesebb, többet alkalmazott mint eddig bármikor a történelemben. Nem csak a Linux Kernel, hanem a LibreOffice irodai programcsomag, a VLC videólejátszó, a Firefox és Chromium böngészők és még sok más program is független fejlesztők, alapítványok vagy fejlesztőcégek kezei között alakulnak. Olyan ez mint a tábortűz, amelynél mindenki kiveszi a részét a munkából, van aki fát gyűjt, van aki tüzet rak, van aki főz és mindenki jóllakik és jól is érzi magát. Ez a segítő szándékú, közösségi szellem lengi be a szabad szoftverek világát, s nem csak a szoftverfejlesztés, hanem a dokumentációírás, fordítás, és a felmerült problémák kezelését is – például a fórumokban, levelezőlistákon. Bárki részt vehet a közös munkában, aki segíteni szeretne.

Visszatekintés a Thunderbird 0.1 verziójára:

Az idén ünnepeljük a Thunderbird böngésző első kiadásának 20. évfordulóját. A Thunderbird, amelyet a Mozilla Corporation fejlesztett ki, a Firefox böngésző testvéralkalmazása, és azóta is népszerű és megbízható e-mail kliensként szolgálja a felhasználók igényeit.  A Thunderbird 0.1-et eredetileg 2003-ban adták ki, és már az első verzióban is bizonyította megbízhatóságát és hatékonyságát. Az első kiadás alapvető e-mail funkciókat kínált, például lehetőséget a levelek küldésére és fogadására, azok rendezésére és címkézésére, valamint a levelek keresésére és szűrésére. Bár a Thunderbird ezen verziója még egyszerű volt, az alapvető funkcionalitása már képes volt megfelelni az emberek mindennapi e-mail igényeinek. Az egyedi és testreszabható felhasználói felület lehetővé tette az emberek számára, hogy a saját igényeikhez és stílusukhoz igazítsák az e-mail kliensüket.

Az internet használata mindannyiunk életének részévé vált, és a böngészők fejlődése a használhatóságuk és a felhasználói élmény javítására törekszik. Azonban a böngészők történetében számos fordulópont volt, amelyek jelentősen befolyásolták a fejlődésüket. Egy ilyen jelentős fordulópont volt az, amikor a Netscape, egy korábbi vezető böngésző 5.0-s verziója, 1998. március 31-én nyílt forráskódúvá vált, és elindult a Mozilla projekt.

A Netscape böngésző, amelyet eredetileg a Netscape Communications Corporation fejlesztett, az első böngészők egyike volt, amelyek széles körben elterjedt. A 90-es években a Netscape Navigator volt a legnépszerűbb webböngésző, de hamar elvesztette vezető helyét a Microsoft Windows-hoz mellékelt Internet Explorerrel szemben. A Web gyorsan változott, az Explorer olyannyira domináns volt (2003-ban elérte a 95 százalékos piaci részesedést), hogy a legtöbb weboldal már nem törődött a más böngészőkkel vagy operációs rendszerekkel. A megszűnő kompatibilitással olyan helyzetbe kerültünk, hogy a Microsoft de facto diktálta a webes szabványokat.

18 évvel ezelőtt, 2004. november kilencedikén jelent meg a Firefox 1.0. A Mozilla minden idők egyik legnagyobb Open Source bajnoka. A történelem során egyedülálló szerepet játszott a szabad szoftverek népszerűsítésében, és nagyban hozzájárult a Linux sikeréhez is. Ennek kapcsán érdemes elolvasni a Firefox fordulatos megszületését és fejlődését bemutató cikket.

2022. augusztus 16-án volt Debian 29. születésnapja. Kedvenc operációs rendszerünk a közös munka eredménye. Köszönjük mindenkinek, aki hozzájárult ehhez a 29 év alatt, és boldog születésnapot a Debiannak!

Eben Upton visszaemlékezése:

Majdnem pontosan ma tíz évvel ezelőtt több ezren állítottátok be az ébresztőórátokat, és arra ébredtetek a szökőnap reggelén, hogy felfedezzétek, hogy elkezdtük árulni a Raspberry Pi számítógépeket. Mire aznap este a kocsmában összegyűlt az önkéntes csapatunk egy ünnepi italra, a Farnell és RS Components már több mint 100 000 megrendelést fogadott be (annak ellenére, hogy a terhelés alatt nehezen tudták online tartani a weboldalukat); (rövid időre) Lady Gaga-t is megelőztük; és a Raspberry Pi egy kicsit nagyobb lett, mint terveztük.