A Microsoft belép a 16 bites korszakba: BASIC az 8086-os processzorra

Segítséget kaptál? Szívesen töltöd itt az idődet? Visszajársz hozzánk? Támogasd a munkákat: Ko-fi és Paypal!

kami911 képe

1979. június 18-án a Microsoft kiadta népszerű BASIC programozási nyelvének első verzióját az Intel új 16 bites processzorára, a 8086-ra. Ez a lépés nemcsak a Microsoft technológiai fejlődését gyorsította fel, hanem megalapozta a vállalat későbbi, világméretű uralmát a PC-piacon.

A BASIC térhódítása a 8 bites korszakban

A hetvenes évek végére a Microsoft BASIC (Beginner’s All-purpose Symbolic Instruction Code) már több mint 200 000 számítógépen volt használatban, főként Zilog Z80 és Intel 8080 processzorokon futó rendszereken. A Bill Gates és Paul Allen által írt nyelv elsőként a MITS Altair 8800-hoz készült, és gyorsan a hobbiszámítógépek de facto szabványává vált.

Áttérés 16 bitre: a Microsoft BASIC 8086-ra portolása

Az Intel 8086 1978-as megjelenése korszakváltást jelentett: 16 bites architektúrája nagyobb címezhető memóriát és összetettebb utasításkészletet biztosított, mint a korábbi 8 bites modellek. A Microsoft BASIC 8086-os változatának bemutatásával a vállalat az elsők között kínált programnyelvi támogatást ehhez az új processzorhoz.

A döntésnek stratégiai jelentősége volt: a 8086 kompatibilitása a korábbi BASIC-verziókkal megkönnyítette a szoftverek migrációját, ezzel elősegítve a 16 bites korszakra való átállást, amely később a személyi számítógépek robbanásszerű terjedéséhez vezetett.

A Seattle Computer Products és a sorsfordító kapcsolat

A Microsoft döntése, hogy fejlesztést indít az 8086-os platformon, új együttműködésekhez vezetett. Az egyik legfontosabb ezek közül a Seattle Computer Products (SCP) nevű kis cég volt, amely az elsők között készített számítógépeket 8086-os CPU-val. A SCP saját gépéhez operációs rendszert keresett, de a CP/M – a korszak legismertebb operációs rendszere – késlekedett a 8086-os változattal.

Ezért az SCP kénytelen volt egy saját fejlesztésű rendszert létrehozni, melyet QDOS-nak neveztek el – a név a „Quick and Dirty Operating System” (gyors és piszkos (összedobott) operációs rendszer) rövidítése volt. A rendszer gyorsan elkészült, és egyszerűsége ellenére működőképes alternatívát jelentett.

A QDOS-ból MS-DOS lett – és ezzel kezdődött minden

Amikor az IBM 1980-ban saját személyi számítógép fejlesztésébe kezdett, a Microsoft felajánlotta, hogy biztosít számukra egy operációs rendszert. A cég ekkor még nem rendelkezett saját OS-sel, így megvásárolta a QDOS jogait a Seattle Computer Products-tól, és azt átdolgozva mutatta be MS-DOS (Microsoft Disk Operating System) néven.

Az IBM PC 1981-es megjelenésével, amely a Microsoft által szállított operációs rendszert futtatta, a Microsoft sorsa végérvényesen megváltozott. A vállalat innentől kezdve nemcsak programozási nyelveket készítő cégként volt ismert, hanem meghatározó operációs rendszer-beszállítóként is, amely rövid időn belül uralkodó pozícióba került a PC-s piacon.

A Microsoft BASIC 8086-os verziójának 1979-es megjelenése tehát nem csupán egy újabb technikai lépés volt, hanem egy sor olyan esemény első láncszeme, amely elvezetett az MS-DOS megszületéséhez, az IBM PC dominanciájához, végső soron pedig a Windows-korszak kezdetéhez. Ez a döntés, hogy időben fejlesztenek a 16 bites platformra, a Microsoft egyik legnagyobb stratégiai húzásának bizonyult, és hozzájárult ahhoz, hogy a cég a történelem egyik legnagyobb hatású technológiai vállalatává váljon.