Az ENIAC, amelyet a világ első teljesen elektronikus számítógépeként tartanak számon, tizenegy év folyamatos szolgálat után 1955. október 2-án nyugdíjazták. Ez a számítógép mérföldkőnek számít a számítástechnika történetében, hiszen az ENIAC az első olyan gép volt, amely teljesen elektronikus alapon működött, és hatalmas hatást gyakorolt a későbbi számítógépes technológiák fejlődésére.

1983. szeptember 29-én a Microsoft kiadta első szövegszerkesztő szoftverét, a Microsoft Word 1.0-t, amely úttörő szerepet játszott a számítógépes szövegszerkesztés történetében. Ez a program forradalmasította a szövegszerkesztést a számítógépes egér használatával és a DOS-alapú rendszereken futó alkalmazásként.

1983. szeptember 27-én Richard Matthew Stallman egy jelentős bejelentést tett: elindítja a GNU projektet, amely egy Unix-kompatibilis, teljesen szabad szoftverrendszer létrehozását tűzte ki célul. Ez a bejelentés mérföldkőnek számít a nyílt forráskódú és szabad szoftverek történetében.

1973. szeptember 25-én a kanadai Micro Computer Machines bemutatta az MCM/70 mikroszámítógépet egy programozói konferencián Torontóban. Ez a készülék valószínűleg az egyik legkorábbi kereskedelmi forgalomban kapható eszköz volt, amelyet ma személyi számítógépnek tekinthetnénk. Az MCM/70 olyan neves ügyfeleket szerzett, mint a Chevron, a Mutual Life Insurance, a NASA és az amerikai hadsereg.

2008. szeptember 23-án a Google és a T-Mobile bemutatta a világ első Android-alapú okostelefonját, a T-Mobile G1-et (más néven HTC Dream). Az Android mára a legnépszerűbb okostelefonos platformmá vált, amelyet az eladási számok is alátámasztanak.

2003. szeptember 21-én A Galileo űrszonda tizennégy év után befejezte küldetését. Ebből nyolc évet töltött azzal, hogy első ember alkotta objektumként keringett a Jupiter körül.

A NASA úgy döntött, hogy a küldetés befejezéseként a szondát a Jupiter légkörébe küldi, hogy elkerülje a szonda esetleges ütközését a Jupiter holdjaival, és megakadályozza, hogy földi baktériumokkal szennyezze azokat. Milyen elővigyázatos lépés a részükről!

1983. szeptember 20-án elnyerte az RSA algoritmus a szabadalmi oltalmat. Az RSA algoritmus, amely a világ egyik legszélesebb körben használt titkosítási módszere, 1977-ben került kifejlesztésre. Martin Gardner, a Scientific American rovatvezetője, a "Mathematical Games" című rovatában leírta az algoritmust, megemlítve, hogy az olvasók küldhetnek egy válaszborítékot, hogy megkapják az MIT technikai memorandumát, amely részletezi a tercnológiát.

1982-ben Scott Fahlman professzor javasolta az első ismert emotikonok (emoticons) - emodzsik használatát egy Carnegie Mellon-i számítógépes hirdetőtáblán (bulletin board). Az emotikonok, más néven "smiliconok" vagy mosolyjelek, vagy emodzsik az 1980-as és 1990-es években gyorsan elterjedtek. Az eredetük azonban csak 2002-ben vált ismertté, amikor az eredeti üzenetet előkeresték egy biztonsági mentésből.