Te mit szeretnél használni?

Segítséget kaptál? Szívesen töltöd itt az idődet? Visszajársz hozzánk? Támogasd a munkákat: Ko-fi és Paypal!

kami911 képe

Törzs: 

Az X11 (vagy X.Org) és a Wayland közötti feszültség nem csupán technikai, hanem filozófiai kérdés is. Egy régi, stabil, de komplex rendszer áll szemben egy modernebb, egyszerűbb, de még mindig kiforratlan kihívóval. Ez a „rivalizálás” nem ellenséges, inkább az evolúció egy formája, ahol a közösség és a fejlesztők fokozatosan mérlegelnek. Ugyanakkor az elmúlt hetek eseményei új szintre emelték a politikát és a meghatározó tech cégek kérlelhetetlenségét a szabad felhasználói akarattal szemben.

Mi az X11?

Az X Window System, vagyis X11, a 80-as évek óta szolgálja a grafikus felületeket Unix-szerű rendszereken. A legelterjedtebb implementációja az X.Org Server, amely rengeteg szolgáltatást nyújt – hálózati átlátszóságot (network transparency), különböző ablakkezelők támogatását, és széles hardvertámogatást. Ugyanakkor az X11 bonyolult, elavult architektúrájú, számos biztonsági és teljesítményproblémával küzd, amelyeket csak kerülőutakkal lehet orvosolni.

Miért született meg a Wayland?

A Wayland egy modern megközelítés: célja az, hogy egyszerűbb, hatékonyabb, biztonságosabb grafikus alaprendszert biztosítson. Nincs külön kompozitor és kiszolgáló: a Wayland filozófiája szerint a kompozitor (mint például a Mutter, KWin, Sway) maga az ablakkezelő is egyben. Wayland előnyei:

  • Egyszerűbb kódbázis, kevesebb hibalehetőség
  • Jobb biztonsági modell – az alkalmazások nem látnak bele egymás képernyőjébe
  • Korszerű renderelés és animációk
  • Jobb touchpad-, HiDPI- és multi-monitor támogatás (elméletben)

De:

  • Sok alkalmazás és asztali környezet még nem teljesen kompatibilis
  • Remote desktop és képernyőmegosztás bonyolultabb (pl. PipeWire, xdg-desktop-portal)
  • Régi GPU-k és driverek esetén problémás lehet

A rivalizálás a gyakorlatban

Ez a váltás nem egyik napról a másikra történik. A GNOME és KDE már alapértelmezetten Waylandet használ a legtöbb modern disztribúcióban (Fedora, Ubuntu, Arch stb.), míg más környezetek, mint az Xfce, MATE vagy LXQt, egyelőre maradnak az X11-nél. Vannak felhasználók, akik stabilitás és kompatibilitás miatt ragaszkodnak az X11-hez, míg mások a jobb grafikus élmény és a jövőbiztosság miatt választják a Waylandet, amely teljesítmény előnye még mind a mai napig nem egyértelmű. Egyes ablakkezelők, mint a Sway (Waylandes i3-klón) kifejezetten Wayland-only projektek, míg például a Plasma 6 már a Waylandet részesíti előnyben, de fenntartja az X11 támogatását is.

A Wayland hosszú távon átveszi az X11 helyét – de az X11 még sokáig velünk marad. Ahogy a szoftverek, grafikus driverek és felhasználók egyre inkább alkalmazkodnak, a Wayland végül az alapértelmezett megoldássá válik. De a kérdés már csak az, Te mit szeretnél?

Hozzászólások

Azt hiszem ez egy típikusan

Azt hiszem ez egy típikusan olyan kérdés, amire csak azok tudnak válaszolni, akik szakavatottak. Az egyszerű felhasználó nem kompetens ebben a kérdésben, így választani sem tud. Ez kb olyan, mintha a feleségemet megkérdezném, hogy melyik bitfejet válasszam a lambéria felszereléséhez, és mutatnék kettőt, ami ugyan azt a célt szolgálja. Neki mindegy lenne. :)

Majd az egyes disztribúciók fognak dönteni helyettünk :) 

Vagy a mindennapi programok, amelyek egyikkel vagy másikkal hatékonyabb működést fognak tanusítani. Például, ha mondjuk egy zoom hatékonyabb képernyőmegosztást fog tanusítani, ha a wayland az ezt kiszolgáló, akkor hamar elterjed a felhasználók közt, hogy wayland-et kell használni. Ám egyelőre az a helyzet, hogy például, épp a fenti program, ha egy KDE Plazmát használó disztribúció alá települ föl, ami ugye alapból wayland-et használ, kénytelen feltepíteni, egy wayland to X11 bridge, átjátszót a működéshez, ami nagyobb erőforrást igényel, úgyhogy az ilyen eseteket elkerülendő, egyelőre még az X11, de csak egyelőre.