A Socure kutatói egy aktív, folyamatban lévő foglalkoztatási csalási hullámra hívták fel a figyelmet, amely mögött feltehetően észak-koreai informatikai szakemberek állnak. Ezek a személyek külföldi cégeknél próbálnak állást szerezni, miközben hamis identitással, különböző országokból származó szabadúszóknak álcázzák magukat. A kutatók szerint ezek az ügynökök az észak-koreai kormány megbízásából tevékenykednek, és gyakran lenyűgöző, ám gyanúsan tökéletes önéletrajzokkal rendelkeznek.
A Socure belső toborzói és HR-es kollégái néhány hónappal ezelőtt kezdtek nyugtalanító trendeket észlelni a jelentkezők között – különösen a senior mérnöki pozíciókra pályázók körében.
A kezdetben csak „túl szép, hogy igaz legyen” típusú önéletrajzok gyorsan súlyosabb problémákra világítottak rá – ezek sokszor egybevágnak a szövetségi nyomozóhatóságok és oknyomozó újságírók figyelmeztetéseivel. A vállalat több olyan esetet is azonosított, ahol a jelentkezők valójában nem is léteztek – teljes mértékben kitalált identitásokról volt szó.
Mi a közös a gyanús pályázatokban?
A Socure az alábbi visszatérő elemeket figyelte meg a hamis identitású pályázók körében:
- Önéletrajzaikban neves technológiai cégeknél (pl. Google, Amazon, Netflix) szerzett tapasztalatokat tüntetnek fel.
- Nyugati neveket – mint például: James Bailey – használnak, ugyanakkor kelet-ázsiai megjelenéssel és akcentusos angollal rendelkeznek (ez a kombináció aránytalanul gyakori az ilyen jelentkezők körében).
- Kizárólag távmunkában végezhető pozíciók érdeklik őket, ezt azzal indokolják, hogy jelenlegi munkaadójuk visszarendeli őket az irodába.
- Nagyon kevés aktivitást mutatnak a LinkedIn-en: profiljuk gyakran csupán egyetlen bejegyzést tartalmaz, és alig rendelkeznek kapcsolatokkal.
- Gyakori, hogy profiljuk eltűnik a toborzási folyamat közepén, miután a LinkedIn letiltja őket.
- Önéletrajzaik hasonló sablonokat követnek, például elit egyetemek (Harvard, Carnegie Mellon) említése – ezek tartalma feltehetően mesterséges intelligencia által generált.
Mesterséges intelligencia használata az interjúk során
A csalók sok esetben mesterséges intelligencia-eszközöket, például ChatGPT-t is bevetnek az interjúk alatt. A Socure egy esetben előzetesen feltette a tervezett interjúkérdéseket a ChatGPT-nek, majd ugyanazokat a kérdéseket a jelöltnek is. A válaszok erősen hasonlítottak a chatbot által generált válaszokra, ami további gyanút keltett.
Mire kell különösen figyelniük az interjúztatóknak?
A Socure kiemeli, hogy az interjún különösen érdemes figyelni az alábbi helyzetekre, amelyek nehézséget okozhatnak az ilyen jelölteknek:
- Valós munkahelyi helyzetekre vagy konkrét szituációkra vonatkozó kérdések.
- Összetett, több lépésből álló problémamegoldási feladatok.
- Ha az interjú nem a megszokott menetrend szerint halad.
- A lakóhelyre vagy tartózkodási helyre vonatkozó kérdések.
