Amikor egy régi VGA-kártyát kézbe veszünk, ösztönösen a grafikus chipet keressük rajta. Pedig a stabil kép, a pontos szinkron és a megbízható működés gyakran egy alig észrevehető mellékszereplőn múlott. Az Integrated Circuit Systems – röviden ICS – neve ma már ritkán kerül szóba, mégis szinte minden klasszikus PC-ben ott dobogott a szíve. Ez a cikk egy olyan vállalat történetét meséli el, amely láthatatlanul, de meghatározó módon formálta a PC-korszakot.

A kis szürke IC, amely nélkül nincs kép

A legtöbben, amikor egy régi Trident, Tseng Labs, ATI vagy S3 VGA-kártyát vesznek szemügyre, azonnal a grafikus vezérlőchipre figyelnek. Pedig szinte minden ilyen kártyán ott lapul egy apró, szürke integrált áramkör is, amely nélkül a kártya egyszerűen nem lenne működőképes.

Ez az alkatrész az úgynevezett video timing generator, vagyis videóidőzítő áramkör. Feladata a képszinkronizáláshoz szükséges órajelek és időzítések előállítása, amelyek biztosítják, hogy a monitor pontosan akkor és úgy kapja meg a jeleket, ahogyan azt a szabványok megkövetelik. E chipek legjelentősebb gyártója a ’80-as és ’90-es években az Integrated Circuit Systems (ICS) volt.

Az ICS – egy háttérben dolgozó, mégis meghatározó vállalat

Az Integrated Circuit Systems neve sosem vált igazán közismertté a nagyközönség körében, pedig a cég az 1990-es évek elejére a PC-ipar egyik kulcsfontosságú beszállítójává nőtte ki magát.

A vállalatot Edward Arnold alapította 1976-ban, eredetileg egyedi analóg–digitális integrált áramkörök tervezésére és gyártására. Arnold személyéről meglepően kevés információ maradt fenn; csupán egyetlen, mára ikonikus fekete-fehér fénykép ismert róla, amelyen az ICS gyártósora előtt áll.

Az ICS központja a pennsylvaniai Valley Forge térségében, a beszédes nevű Boulevard of the Generals utcában kapott helyet.

Az egykori irodaépület ma is áll, bár azóta modernizálták, és más cégek használják – mégis kézzelfogható emléket őriz egy mára eltűnt, de meghatározó félvezetőgyártóról.

Az ICS hajnala (1976–1988)

A kezdeti évtizedben az ICS elsősorban megrendelésre készített egyedi IC-ket, valamint saját fejlesztésű tervezőeszközöket és analóg–digitális átalakító megoldásokat kínált. Ezek a fejlesztések alapozták meg azt a technológiai tudást, amely később a PC-világ egyik alapkövévé vált.

Az igazi áttörés 1988-ban érkezett el, amikor megjelent az első kereskedelmi forgalomba kerülő videóidőzítési jelgenerátor, az ICS1394. Ez a mindössze néhány négyzetmilliméteres chip forradalmi újításnak számított: kiváltotta a korábban használt, több kvarckristályra és diszkrét logikára épülő megoldásokat.

Az ICS1394 lényegében lehetővé tette, hogy az IBM-kompatibilis VGA-kártyák pontos, stabil és szabványos képfrekvenciával működjenek. Ezzel az ICS nem csupán egy új alkatrészt adott a piachoz, hanem hozzájárult a VGA szabvány széles körű elterjedéséhez is.

Az ICS dübörgése (1988–2000)

A következő másfél évtized az ICS aranykora volt. A cég videóidőzítő chipjei gyakorlatilag ipari szabvánnyá váltak. Az ICS1394–ICS2494 sorozat teljesen leváltotta a CGA és EGA korszak sokkristályos megoldásait: egyetlen integrált áramkör biztosította a különböző felbontásokhoz és frissítési frekvenciákhoz szükséges precíz órajeleket.

A fejlődés nem állt meg a VGA-knál. Az ICS5300 már egy modern frekvenciaszintetizátor volt, amelyet alaplapokon, munkaállomásokban és szerverekben is előszeretettel alkalmaztak. Ezek a chipek feleltek a CPU-, FSB- és periféria-órajelek stabil előállításáért – vagyis a rendszer egészének megbízható működéséért.

A korszak szinte valamennyi jelentős VGA-gyártója – Trident, Tseng Labs, Cirrus Logic, ATI, később pedig 3dfx (Voodoo) és Matrox – ICS-megoldásokat használt. Ezek az apró alkatrészek a háttérben dolgoztak, mégis nélkülük nem lett volna stabil kép, éles szinkron és szabványos működés.

Nem véletlen, hogy az ICS-t sokan a korszak „láthatatlan hősének” tartják. Érdekességként megemlíthető, hogy a cég fejlesztette a Gravis GF1 és a WaveFront Synthesizer chipeket is – ezek története külön fejezetet érdemelne.

Az utolsó aranykor (2000–2005)

A 2000-es évek elejére az ICS már messze túllépett a VGA-k világán. Órajel-generátorai és szintetizátorai megjelentek alaplapokon, notebookokban, hálózati eszközökben és szerverekben is.

A vállalat különösen nagy hangsúlyt fektetett az alacsony jitterű (low-jitter), alacsony zajú megoldásokra, amelyek kulcsfontosságúvá váltak a Pentium 4 és AMD Athlon korszak nagy sebességű buszrendszereiben. Ezek nélkül a több száz megahertzes – később gigahertzes – architektúrák egyszerűen nem működhettek volna stabilan.

A lezárás – egyesülés az IDT-vel (2005)

2005-ben az Integrated Circuit Systems története önálló vállalatként lezárult: a cég egyesült az Integrated Device Technology (IDT) vállalattal. Az összeolvadás célja az volt, hogy az IDT erős gyártókapacitása és globális piaci jelenléte egyesüljön az ICS kiemelkedő időzítéstechnológiai szakértelmével.

Az egyesülés részvénycsere formájában valósult meg, a központ pedig az IDT kaliforniai, San José-i irodájába került. Bár az ICS neve fokozatosan eltűnt, a technológia nem veszett el: a szabadalmak, a mérnöki tudás és a fejlesztési irányvonal ma is tovább él, többek között a Renesas által gyártott modern időzítő chipekben.

Végszó

Az Integrated Circuit Systems története csendben ért véget, de az öröksége ma is velünk él. Ott van minden régi VGA-kártyán, és még most is ketyeg a modern alaplapok és szerverek mélyén – láthatatlanul, de nélkülözhetetlenül.

Amikor legközelebb egy retro Voodoo, Trident vagy ATI kártyát tart a kezében, érdemes megkeresni azt az apró ICS-logót a nyomtatott áramköri lapon. Ez az a pont, ahol – Edward Arnold szavaival élve –
„a digitális világ találkozott a valósággal.”

Az összeállítást késztette: Kistamás János