A FreeBSD 15.0 RELEASE kiadása nem rég jelent meg, és a részletes kiadási jegyzet áttekintése után több jelentős fejlesztést emelhetünk ki, amelyek mind az asztali, mind a szerver- és felhőfelhasználók számára hasznosak. A fejlesztők külön figyelmet fordítottak a reprodukálható buildfolyamatokra (reproducible builds), amelyek biztosítják, hogy a rendszerkomponensek minden környezetben azonos módon épüljenek fel. Ez nemcsak a biztonságot és átláthatóságot növeli, hanem a hibakeresést és karbantartást is megkönnyíti.
Az utóbbi években a FreeBSD közösség tudatosan törekedett arra, hogy az operációs rendszer laptopokon is jobban használhatóvá váljon. A fejlesztések érintik a Wi-Fi kapcsolatokat, az energiafelhasználás optimalizálását (power management), valamint a hordozható eszközök perifériáinak jobb kezelését. A FreeBSD 15 újdonságai között említésre méltó, hogy a telepítő (installer) immár lehetőséget kínál a KDE asztali környezet (KDE desktop environment) automatikus telepítésére, ami korábban manuális beállítást igényelt. Ez fontos lépés a felhasználóbarát, „desktop-ready” BSD-rendszer felé.
A kiadás nemcsak hibajavításokat és komponensfrissítéseket tartalmaz, hanem fontos platformtámogatási és csomagkezelési újításokat is. Az egyik leglátványosabb változás, hogy a 32 bites támogatás jelentősen csökkent: az x86-32 és POWER rendszerek már nem kapnak natív buildet, az ARM-v6 pedig szintén kikerült a támogatott platformok közül, míg az ARM-v7 továbbra is fennmarad mint az utolsó 32 bites támogatott architektúra. A FreeBSD most öt CPU-architektúrát támogat: két Tier-1 platformot (x86-64 és AArch64) és három Tier-2 platformot (armv7 és újabb, powerpc64le, riscv64).
A FreeBSD 15.0 egyik legjelentősebb újítása az alaprendszer telepítésének és frissítésének módja. Mostantól az alap operációs rendszer maga is telepíthető és kezelhető a pkg(8) csomagkezelő segítségével, amit a fejlesztők a fejlesztés során gyakran pkgbase néven emlegettek.
A telepítés során a bsdinstall(8) segédprogram lehetőséget ad az új telepítési módszer kiválasztására:
A Hagyományos disztribúciós készletek (Distribution Sets) módszer a korábbi kiadásokhoz hasonlóan a freebsd-update(8) eszközre támaszkodik a karbantartás során. Bár a projekt tervezi, hogy a disztribúciós készletek támogatását a FreeBSD 16 kiadásra megszünteti, a hagyományos módszer a FreeBSD 15 stabil ág teljes életciklusa alatt továbbra is elérhető marad.
Ezzel egy időben ez az első verzió, amely új módszerrel is, a pkgbase csomagkezelő rendszerrel is kezelhető legyen. Bár egyelőre kísérleti jelleggel és opcionálisan. A FreeBSD 15.0-ban a pkgbase technológiai előnézetként érhető el, a fejlesztők célja, hogy a jövőbeli kiadásokban ez váljon a szabványos telepítési és frissítési módszerré. A pkgbase lehetővé teszi, hogy az alap operációs rendszer több különálló csomagból „FreeBSD-base” tárolókból települjön, így a teljes rendszer frissítése a pkg(8) csomagkezelővel végezhető el, nem kell két külön eszközt használni a rendszer és az alkalmazások frissítésére. Ez a modell nagyobb rugalmasságot ad a minimális, testreszabott telepítésekhez, például beágyazott rendszerek vagy kevés erőforrással rendelkező virtuális gépek esetén. Az előnyök között szerepel a finomhangolt telepítés, a konfigurációs fájlok precízebb összevonása, a fejlesztők számára egyszerűbb csomagtesztelés, valamint a bináris frissítések egyszerűbb kezelése, beleértve a STABLE és CURRENT ágak gördülékeny követését.
Érdekesség, hogy az összes virtuális gép image és a nyilvános felhő image-ek alapértelmezetten már az új, csomag-alapú módszert használják.
A FreeBSD hagyományos, alap-rendszer plusz alkalmazások modellje integrált, egyetlen kódalapra épülő rendszer, amelyet egy csapat kezel. A korábbi telepítési módszerben az OS több disztribúciós csomagból állt, ami teljesen működő rendszert biztosított, de a komponensek eltávolítása vagy a rendszer minimalizálása nehézkes volt. A pkgbase rendszer ezt leegyszerűsíti, és a Poudriere build-rendszerrel kombinálva az egész alap-rendszer csomagként építhető. Az új rendszer mellett továbbra is elérhető a monolitikus telepítés, illetve a pkgbasify parancs a régi elrendezés konvertálására az új, komponensalapú rendszerbe.
Az asztali és laptopfelhasználók számára is számos fejlesztés érkezett. A Wi-Fi támogatás kibővült: a rtwn(4) driver most már 802.11ac (VHT) szabványt is támogat bizonyos Realtek chipkészleteken (RTL8812A, RTL8821A), míg az új iwx(4) driver a modern Intel vezeték nélküli chipkészletekhez nyújt natív alternatívát az iwlwifi(4)-hez. Az audio- és eszközkezelés terén az aszinkron eszközleválasztás javítja a hot-plug működést (például USB fejhallgatók esetén), és egyszerűsíti a PulseAudio használatát alvó/ébredő rendszerekben. Az AMD GPU-k esetén a lassulásokat és fagyásokat okozó hibákat az amdgpu DRM driver javításai oldják meg.
A FreeBSD 15.0 RELEASE egyik legfontosabb változása az OpenZFS 2.4-rc4 verzióra való áttérés. Az OpenZFS fájlrendszer a FreeBSD egyik legnagyobb erőssége, és a frissítés új teljesítményjavításokat, jobb stabilitást és fejlettebb adatkezelési funkciókat kínál. Ezen kívül több hálózati fejlesztés és hibajavítás is bekerült a bétába, köztük a TCP Large Receive Offload (LRO) teljesítményproblémáinak javítása, ami érezhetően jobb hálózati adatátviteli sebességet eredményez bizonyos interfészeken.
A változások között szerepelnek a következők:
- Az OpenZFS frissítése a 2.4.0 rc4 verzióra.
- Javítások a „no-root” kiadási buildfolyamatban.
- Továbbfejlesztett OCI konténerképek (OCI container images) építési folyamata.
- Hibajavítások a virtuális gép- és felhőképek (VM and cloud images) készítése során.
- Új buildjavítás a pkgbase-repo.tar csomagfájlokhoz.
- Az AHCI (Advanced Host Controller Interface) modul mostantól nem hibázik, ha MSI-X BAR (Message Signaled Interrupts Extension Base Address Registers) erőforrásokat nem tud lefoglalni.
A kezdő felhasználók számára a FreeBSD 15.0 új offline dokumentációt kínál. A meglévő freebsd-base man oldal mellett egy új networking man oldal nyújt gyors, offline segítséget a hálózati beállítások és hibakeresés során, ami különösen hasznos, ha az újonnan telepített rendszer nem csatlakozik az internetre.
A felhőalapú környezetek, például az Amazon Web Services (AWS) felhasználói is számíthatnak jelentős fejlesztésekre: az új EC2 base képek akár 76%-kal gyorsabban bootolnak a FreeBSD 14.0-hoz képest, különösen az arm64 (“Graviton”) példányokon. A FreeBSD emellett kis méretű (“small”) EC2 képeket kínál, amelyek kevesebb helyet foglalnak (~1 GB a korábbi ~5 GB helyett), valamint builder képeket, amelyek memóriaalapú lemezen indítva egy tiszta base rendszert helyeznek a root lemezre, testreszabásra várva az AMI létrehozása előtt.
További figyelemre méltó újdonságok közé tartozik, hogy a bhyve(8) és a vmm(4) most már támogatja az arm64 és riscv platformokat, valamint a FreeBSD bevezeti a natív korlátozott jogosultság emelés mechanizmust mdo(1) és mac_do(4) segítségével, alternatívát kínálva a sudo vagy doas telepítésével szemben.
Ezek csak a kiemelt újdonságok; a FreeBSD 15.0 teljes kiadási jegyzeteinek áttanulmányozása mélyebb betekintést ad a változásokba, különösen azoknak, akik frissítést terveznek, vagy részletesen szeretnék megismerni az új funkciókat és fejlesztéseket.
Tesztelés és elérhetőség
A FreeBSD 15.0 verziója már most elérhető a FreeBSD.org. A FreeBSD 15-ös sorozat célja a hardvertámogatás jelentős bővítése és a modern rendszerekkel való jobb kompatibilitás biztosítása, miközben megőrzi a BSD rendszerek hagyományos stabilitását és kiszámíthatóságát.
Aki szeretné kipróbálni a FreeBSD 15 RELEASE verzióját, vagy hozzájárulna a hibák jelentéséhez, az megtalálhatja a végleges a hivatalos FreeBSD-felhasználói levelezőlistán, illetve a FreeBSD projekt hivatalos tükörszerverein. A FreeBSD 15 RELEASE további részletei és a letöltési lehetőségek elérhetők a kiadási megjegyzésben:
A FreeBSD 15 szerepe a BSD-ökoszisztémában
A FreeBSD 15.0 nem csupán egy újabb kiadás, hanem stratégiai mérföldkő a BSD-alapú rendszerek történetében. A fejlesztők célja, hogy a rendszer egyszerre legyen megbízható szerverkörnyezet és modern, felhasználóbarát desktop platform. A KDE integráció, a jobb laptopkompatibilitás és az új fájlrendszer-verzió mind azt szolgálják, hogy a FreeBSD még inkább versenyképes alternatívája legyen a Linuxnak a nyílt forráskódú világban.
A FreeBSD-t hagyományosan nagyvállalati, szerveres és hálózati környezetekben használják, de az utóbbi időben a fejlesztők közössége egyre nagyobb hangsúlyt fektet a felhasználói élmény javítására is, ami új felhasználói rétegeket vonzhat a BSD-platformhoz.
