A Mozilla Firefox története szorosan összefonódik a Mozilla-projekttel és a Netscape-kód megnyitásával.
Így kicsit messzebről kezdem most kivételesen. :D

A Mozilla-projekt és a Phoenix születése (1998–2003)

1998-ban a Netscape megnyitotta a Communicator forráskódját, és elindította a mozilla.org projektet azzal a céllal, hogy az internetes fejlesztők közössége szabadon továbbfejlessze a böngészőt és új termékeket hozzon létre. A projekt hamar túlnőtt egyetlen cégen: önkéntesek és külső fejlesztők világszerte bekapcsolódtak, új funkciókat és önálló alkalmazásokat hozva létre.​

A Firefox böngésző alapját képező fejlesztés 2002-ben indult, amikor Dave Hyatt, Joe Hewitt és Blake Ross a Mozilla projekt egy kísérleti ágaként elkészítettek egy különálló böngészőt, eredetileg Phoenix kódnévvel. Ez a fejlesztés a Mozilla Suite bővülő, nehézkes rendszeréből próbált kitörni, egy könnyebb, gyorsabb böngésző létrehozásával.
Az első változat, a Phoenix 0.1-es verziója 2002. szeptember 23-án jelent meg. 2003-ban a projekt átnevezték Firefoxra.

A Firefox név és a Mozilla Alapítvány (2003–2004)

2003-ban létrejött a Mozilla Foundation, egy független, non‑profit szervezet, amely átvette a projekt napi működésének koordinálását, és kifejezetten az internetes nyitottság, innováció és felhasználói választási lehetőség előmozdítását tűzte ki célul. Ugyanebben az évben a roadmap hivatalosan is kimondta az integrált csomagról való elmozdulást egy különálló böngésző (Firefox) és levelezőkliens (Thunderbird) irányába.​

Ahogy írtam a név nem Firefox volt eredetileg hanem Phoenix majd ebből lett előbb Firebird és végül a végleges „Firefox”.
2004-ben megalakult a Mozilla Europe és Mozilla Japan is, hogy a közösséget és a piaci jelenlétet Európában és Japánban erősítsék.​
 

Firefox 1.0 és a nagy áttörés (2004–2005)

A Firefox 1.0 2004. november 9-én jelent meg világszerte, Windows, Mac OS X és Linux platformokra, ingyenes letöltésként és CD-kiadásban is. A kiadás mögött több száz önkéntes és fejlesztő munkája állt; a böngésző több mint egy tucat nyelven volt azonnal elérhető, és rövid időn belül 100 millió letöltést ért el.​

A siker nemcsak technikai újításoknak (például beépített felugróablak-blokkolásnak, füles böngészésnek, keresőeszköztár-integrációnak) volt köszönhető, hanem annak is, hogy a Firefox reális alternatívává vált az akkor közel monopolhelyzetben lévő Internet Explorerrel szemben.

2004. december 16-án a The New York Times kétoldalas hirdetésben népszerűsítette a Firefox 1.0-t, amelyet több ezer közösségi adomány finanszírozott, tovább erősítve a márka ismertségét.​

2005. október 19-re a Firefox túllépte a 100 millió letöltést alig az első évforduló előtt, mérföldkőként jelezve, hogy először sikerült jelentős piaci részesedést visszaszerezni a Microsoft böngészőjétől.​

Firefox 1.5–3.0: stabilizálás és világrekord (2005–2009)

A Mozilla 2005. november 29-én adta ki a Firefox 1.5-öt, amely a stabilitás, a teljesítmény és a biztonság terén hozott jelentős fejlesztéseket, és tovább erősítette a böngésző hírnevét. 2005 augusztusában létrejött a Mozilla Corporation, a Mozilla Foundation 100%-os tulajdonú leányvállalata, hogy a kereskedelmi tevékenységeket (például keresőpartnerségek) kezelje, miközben a közérdekű, nyílt forráskódú küldetés megmaradt az alapítványnál.​

2008. június 17-én megjelent a Firefox 3.0, amely jelentős sebesség‑, memória‑ és szabványtámogatási fejlesztéseket hozott, és a kiadás napján Guinness-rekordot állított be a legtöbbször letöltött szoftverként 24 óra alatt. 2009. június 30-án követte a Firefox 3.5, amely tovább gyorsította a JavaScript-végrehajtást és bővítette a modern webes szabványok támogatását.​

2009. július 31-én a projekt elérte az 1 milliárd Firefox-letöltést, ami jól mutatta a böngésző globális elterjedtségét és a közösségi fejlesztési modell sikerét.​

A közösség szerepe és a későbbi fejlesztések

A Mozilla történetében végig kulcsszerepet játszott a nyílt, részvételi közösség: önkéntes fordítók, fejlesztők, tesztelők, marketingesek és támogatók világszerte járultak hozzá a Firefox és rokon termékei fejlődéséhez. A Mozilla Foundation, majd a Mozilla Corporation révén sikerült egy olyan fenntartható modellt kialakítani, amely kereskedelmi megállapodásokon keresztül finanszírozza a közérdekű, nyílt forrású fejlesztést.​

A fenti jelentős mérföldkövek – a Netscape-kód megnyitása (1998), a Mozilla 1.0 (2002), a Phoenix 0.1 (2002), a Firefox 1.0 (2004), a Firefox 3.0 világrekordja (2008) és az 1 milliárd letöltés (2009) – jól kirajzolják, hogyan nőtt a Firefox kísérleti projektből a modern web egyik meghatározó böngészőjévé.

A Mozilla Firefox több szempontból kiemelkedik a többi böngésző közül

Magas szintű adatvédelem és nyitottság

A Firefoxot a Mozilla Alapítvány fejleszti, ami egy nonprofit szervezet, és nem profitál az adatgyűjtésből vagy célzott hirdetésekből, ellentétben például a Google Chrome-mal, amely mögött egy reklámcég áll. Ezért a Firefox alapértelmezett beállításaiban sokkal szigorúbb követésvédelmet kínál, blokkolja a harmadik fél követő sütiket, elkülöníti a cookie-kat, és tartalmaz fejlett ujjlenyomat-védelmi technológiákat.

Testreszabhatóság és egyedi funkciók

A Firefox széles körben támogatja a bővítményeket, és egyedi funkciói vannak, mint például a Multi-Account Containers, amely lehetővé teszi, hogy egy oldalon egyszerre több fiókkal lépjünk be elkülönített böngészőfülekben, megkönnyítve a párhuzamos munkát vagy a magánélet védelmét. További előny a Picture-in-Picture videólejátszás, a fejlett privát böngészési mód, valamint a folyamatosan fejlődő AI-integrációk.

Nyílt forráskód és függetlenség

A Firefox nyílt forráskódú projekt, ami azt jelenti, hogy bármely fejlesztő hozzáférhet a forráskódhoz, és ellenőrizheti azt, elősegítve az átláthatóságot és a közösségi fejlesztést. Ez a függetlenség fontos szerepet játszik a böngésző innovációjában, és biztosítja, hogy ne legyen egyetlen nagyvállalat érdekeinek kiszolgálója.

Szabványok

A Firefox a Gecko renderelő motorját használja, amely széles körben támogatja a modern webes szabványokat, mint például a HTML5, CSS3, XML, SVG 1.1-2, ECMAScript (JavaScript), DOM, és egyéb elterjedt protokollokat és szabványokat. A Firefox már korán, a 3.0-s verzió óta megfelel az Acid2 szabványtesztnek, és azóta törekszik arra, hogy a webes szabványokat egyre teljesebben implementálja.​

Mozilla aktívan részt vesz a webes szabványok kialakításában a W3C, IETF, WHATWG és más szabványosító szervezetek munkájában. Jelentős hangsúlyt fektetnek az interoperabilitásra és a felhasználói adatvédelemre, így például az olyan szabványokra is, amelyek a követés elleni védekezést segítik elő.

A Mozilla Firefox böngésző széles körben elérhető több platformon és architektúrán, támogatva a különféle felhasználói igényeket:

Platformok

• Windows: A Firefox elérhető Windows 7, 8, 8.1, 10 és 11 operációs rendszerekre. Bár a Windows 7 és 8 támogatása 2025-ben fokozatosan megszűnik, a Firefox Extended Support Release (ESR) verzióival még ezen rendszereken is elérhető és támogatott volt 2025 szeptemberéig.​

• macOS: Támogatottak az Intel x86 és az Apple Silicon processzoros Mac gépek, macOS 10.12 és újabb verziók esetén. A régebbi macOS verziókhoz is érkeztek még biztonsági frissítések az ESR csatorna révén 2025 előtt.​

• Linux: A Firefox főként különböző Linux disztribúciókra is elérhető, beleértve az Ubuntut, Fedorát, Debian-t és másokat, amelyekhez rendszeresen biztosítják a legújabb stabil kiadásokat.​

Miért a kedvencem?

• Fejlesztői eszközök és funkcionalitás: A Firefox Developer Tools (Fejlesztői Eszközök) egyike a legátfogóbb és legjobban használható eszközkészleteknek, amelyet egy böngésző tartalmaz. 
• Fordított kompatibilitás és szabványkövetés
• Nyílt forráskód és közösségi támogatás
• Minden általam használt platformra elérhető