Tar archívum készítése, és tömörítése lesz a mai rész fő témája. Miért? Sokan idejétmúltnak és kicsit elavultnak tartják. Bár az igaz, hogy elég régen használjuk és igazi nagy változás nem került bele, de van pár olyan érv mellette, ami fontossá teszi, hogy ismerjük. Az egyik érv az elérhetőség. Minden Linux rendszeren jó eséllyel ott lesz, és nem kell telepíteni semmit a használatához. Tömöríteni is tud.

Bár viszonylag ritkán, de előfordul, hogy két, vagy több hangsávot szeretnénk rögzíteni egy videó rögzítéskor.  Ilyen lehet egy játék bemutatása, egy program bemutatása, videó vagy audio vágás bemutatása. Ilyenkor egyrészt a saját beszédünket, másrészt a program hangját szeretnénk felvenni, szinkronban, egyszerre a kettőt. Erre nem lesz alkalma s az SSR, vagy más egyszerűbb rögzítő program, Ezek egy hangsávba rögzítenek, amit utólag nehéz lesz vágni, mert a két hang nem kezelhető külön-külön. Erre is van megoldás: OSB.

Merevlemez, winchester egyre jobban kimegy a divatból, főleg a kisebbek, jellemzően a egy terrás alattiak. Sokan lecserélik SSD-re, így kezd elavulni ez a széria HDD azaz merevlemez. Egyre több hiba fog előjönni, így érdemes ezeket időnként ellenőrizni, illetve ha meghibásodott szektorok (bad sector) jön elő, akkor azt „javítani”. Ezt mindenképp tegyük meg, mert a hibás szektor gondokat okozhat, adatvesztést. Bár sokan azt az elvet vallják, hogy ha van egy hibás szektor, akkor a lemezt le kell cserélni, de ez szerintem nem feltétlen követendő példa.

Talán az egyik legunalmasabb teendő a konvertálás mellett a tömörítés. Bár az utóbbi időben az olcsó, és megnövekedett tárhelyek miatt egyre kevesebbnek tűnik a tömörítés értelme, de sokan még ragaszkodunk hozzá. Miért? Mert így egyben van az összes fájl, amit egyben akarunk tartani. Nem törlünk, mozgatunk ki egy könyvtárból semmit, és nem veszelődik el semmi fontos. Én párszor jártam úgy, hogy egy-egy fájlt könyvtárból kimásolás helyett átmozgattam egy másik projektbe, ami kellemetlen volt, amikor az eredetibe keresi az ember… Általában a rar, a zip stb.

Időzítésről már volt szó, a cron és használatát ismerjük. Aki szereti az ismétlődő feladatokat rábízni a gépére, annak ideális a cron. A periodikus feladatokat jól kezeli a cron, de ha csak egyszer szeretnénk futtatni valamit, egy adott időpontban, akkor már kényelmetlen lehet a használata. Erre is gondoltak a Linuxos guruk és rendelkezésre áll számunkra az at. Az at egy parancssori segédprogram, amely lehetővé teszi a parancsok ütemezését egy adott időpontban. A létrehozott feladatok csak egyszer kerülnek végrehajtásra.

Egy viszonylag szűk körben érdekes programot mutatok ma be. Aki használt már pipe-t, azaz csővezetéket, annak lehet ez érdekes. Mi is az a pipe, csővezeték? Ha egy parancs kimenetét, eredményét nem a monitorra, vagy egy állományba írjuk ki, hanem rögvest egy másik parancs kezdi feldolgozni. Tipikus megoldás egy szöveg feldolgozásnál, amikor az egyik parancs beolvassa a szöveget, a másik kikeresi a megfelelő sorokat. A következő sorba rendezi, majd azután kicseréljük a megfelelő részt, Sablonosan így néz ki: prarncs1 | parancs2 | parancs3 | ….

A mega.nz-ről szóló cikkben volt egy parancs, aminél jeleztem, hogy komoly biztonsági rés, főleg, ha azt scriptben is használod. A mega-login ezazemail@cim.hu jelszó megoldásról van szó. Ha van mega tárhelyed, akkor lépj be ezzel. Majd nyomd meg a felfele nyilat. Jó esetben kiírja a teljes parancsot: mega-login ezazemail@cim.hu… Hm… ezt gondolom mindenki ismeri, mert így tudjuk a régebben begépelt parancsokat előhozni.

Két témát dolgozom fel ebben a videóban. Folyatjuk az OpenBox beállítást. Az első részben a compton utódjaként használt pikom árnyékolását tüntetjük el két kiválasztott program mögül. Bár ez nem létfontosságú teendő, de így az asztalom kicsivel jobban néz ki. A pikom a kompozítáló eszköz, ez felel az átlátszóságért, az árnyékokért. Bár még nincs (legalábbis nem találtam) grafikus beállító felületet, de maga a leírása elég jó, és a konfigurációs állománya is átlátható.